Gazdálkodók tömege maradhat az út szélén, miközben a kormány a támogatásukról papol
Tisztújítás után is marad a felállás az agrárium érdekképviseleti szervezetében: fideszes politikusok, kiskirályok, menő cégvezetők feladata lenne a gazdálkodók felkarolása. A kisbirtokosok a pikszisen kívül rekedtek, a nagyobbakra ömlik a pénz.
Harmadik választását tartotta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, de a kisebb gazdálkodók nem is álmodhatnak arról, hogy bekerüljenek akár csak a megyei, s főképp nem az országos küldöttek közé. A szervezetet már 2013 óta a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) uralja, amely februárban ismét választási szövetségre lépett a szinte az egész agráriumot – de annak elitjét mindenképpen – lefedő, jellemzően ágazati alapon szerveződő szakmai társulásokkal, tehát borítékolható a tarolás.
Így történt a választás |
Pénteken 79 ezren adták le a voksukat az egyetlen lehetséges listára, így 30 ezerrel többen mentek el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara választására, mint öt évvel ezelőtt. A részvétel 18,5 százalék volt, ami a NAK szerint az uniós tagországok hasonló testületeinek választásaihoz képest kiugrónak számít. A listákon szereplők közül június 13-17-e között választják meg a megyei alakuló üléseken az országos küldötteket, majd ezt követően, júliusban tartja alakuló ülését az országos küldöttgyűlés. |
A képviselőjelölti listákon milliárdos forgalmú cégek vezetői, helyi politikusok, tehetős gazdálkodók neve sorakozott. Csongrád-Csanád megyében például Szél István állt az első helyen – ő a jelenlegi megyei elnök, Székkutas polgármestere, a megyei közgyűlés tagja, Lázár János korábbi és kijelölt miniszter kampányfőnöke.
De szerepeltek ott más polgármesterek is, valamint a megyei közgyűlés elnöke vagy az Agrárminisztérium államtitkárának felesége és a Fidesz egyik választókerületi elnöke, hogy csak néhányat említsünk. S más megyei listákkal is hasonló a helyzet.