Egy diktátor bábja lett az arab világ első miniszterelnöknője
Úgy vonul be a történelembe Nadzsla Buden, mint az első nő, aki Tunéziában és egyben az arab világban kormányfő lett. De vajon mit ért el a 2011-es arab tavasz mintaországának tartott, mára súlyos politikai és gazdasági válságba jutott Tunézia miniszterelnöke, akit – alighanem alkotmányellenesen – a hatalmat egy éve kisajátító Kaisz Szaíd elnök nevezett ki?
Az autoriter Szaíd által az új alkotmány most népszavazásra bocsátandó tervezete szentesítené a prezidenciális rendszert. Az elnök bábjának tartott, 64 éves Buden Tunézia számára történelmi lépésnek nevezte a referendumot, amelynek bojkottálására szólított fel szinte valamennyi párt.
Buden 1958-ban, a Tunisztól 180 kilométerre délre lévő, az Omajjádok által 670 körül alapított Kajraván óvárosában született, ismert tudósfamília sarjaként. Apja tanult ember és egy neves gimnázium igazgatója volt, mind az öt gyermeke – köztük Buden is – tudós lett. Talán a város szelleme is hatott, hiszen Kajraván már az iszlám korai szakaszában a szunnita tanítás és a Korán-oktatás központjává vált. Buden a mérnöki tanulmányait tunéziai egyetemeken kezdte, majd Párizsban fejezte be, ahol 1987-ben az École des Mines bányamérnöki intézetben geológiából doktorált, szűkebb kutatási területét pedig a szeizmikus földmozgásokban találta meg. A férje szemorvos, két gyermekük született.