1 perc
2022.10.29. 09:10
Bitay Márton Örs a földárverések idején személyesen egyeztetett a kormányfő barátjával, Mészáros Lőrinccel, akinek a családja több száz hektárral lett gazdagabb.
Száz évvel ezelőtt, 1925. január 29-én született Budapesten az utolsó magyar vándorbábos, az igazságosztó ököljog, a magyar huszárvirtus népi örökségét hordozó Vitéz Lászlót a galiciáner zsidó nagyapjától megöröklő Kemény Henrik. Minden rezsimben megkeserítették az életét, és minden rezsimben imádta a közönség. Nyolcvan évet töltött el a paraván mögött.
Az új amerikai elnökkel teljes harmóniában Magyarországon is kiteljesedhet az oligarchák uralma: ezt reprezentálja Rákosrendező 85 hektáros területének átengedése arab befektetőknek, kormányközeli ingatlanfejlesztőknek. Az ellenzők a maradék jogba kapaszkodva az öklüket rázhatják.
Irán mindent elkövetett, hogy megakadályozza külföldön a bemutatását, mégis kijutott a tavalyi cannes-i filmfesztiválra, majd a zsűri különdíját elnyerte, és most a legjobb nem angol nyelvű film kategóriájában az Oscar-díjért versenyez A szent füge magja. A rendező, Mohammad Raszulof megszökött hazájából még azelőtt, hogy filmje miatt börtönbe került volna.
Megosztotta a közönséget és a szakmát a karácsony előtti premierek egyik szenzációja, a Nobel-díjas Gabriel García Márquez Száz év magány című regényének megfilmesítése a Netflixen sorozatként.
Egy óra sem telt el az első bombariadók óta, és a kormánypárti nyilvánosságban már elkezdték Magyar Péter felelősségét firtatni. Nem sokkal később beszállt a keretezésbe Magyar is, aztán Gulyás Gergely is elmondta a véleményét, amivel nemcsak Magyarral, de Orbán Balázzsal is szembement. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a bombariadó-sorozat őket igazolja, míg az ellenzéki nyilvánosságban többen a kormányt sejtetik a fenyegetések mögött. A valóságban nem tudunk semmi biztosat arról, ki küldte az e-maileket.
Mi a szólásszabadság, hol húzódnak a határai, és mikortól beszélhetünk cenzúráról?