Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
HVG: Az emberiség évezredek óta háborúzik, a harcoknak nem csupán fizikai sérültjeik vannak, hanem sok gyógyulásra váró lelki traumát is hátrahagynak. Mióta tartják számon ezeket a mentálhigiéniai rendellenességeket?
Molnár László András: Amióta írásos történelem létezik, azóta vannak ezzel kapcsolatos feljegyzések. Akármilyen meglepő, már a Gilgames-eposzban is lehet erre utaló jeleket felfedezni a barátja haláltusáját végignéző sumer királynál. A pszichológia lassan alakult ki, az ókorban filozófusok foglalkoztak hasonló kérdésekkel. Arisztotelész még úgy hitte, az agynak az a funkciója, hogy a levegőt hűtse a szív számára, kevéssé voltak tisztában az emberi szervezet működésével. A pszichológia mint megnevezés a XVIII. század végén alakult ki, 1879-től pedig mint a filozófiából kinőtt kísérleti tudományról lehet róla beszélni. Komoly írásos feljegyzések az első világháborútól állnak rendelkezésre.
HVG: Hogyan látták akkoriban a harctéri problémát?
M. L. A.: A világháborúkban gránátsokknak nevezték, a hidegháború elején Vietnám-szindrómaként tűnt fel a szakirodalomban. Pontos leírás még nem mindig állt rendelkezésre, de felfigyeltek arra, hogy a háború rendellenességet okozott az emberekben. Alvás-, evés- és hangulatzavar, depresszió és agresszív kitörések zavarták meg a pszichét.
HVG: Ezt nevezi a modern tudomány poszttraumás stressz szindrómának (PTSD)?
M. L. A.: A gránátsokk és a hasonló élmények akut stresszhez vezethetnek, mely rögtön fellép. A PTSD egy ezekből kialakuló, az orvostudomány által jól definiált betegség, mely a trauma után legalább egy–három hónappal jelentkezik. A krónikus PTSD három hónapon túl van jelen, a késleltetett pedig hat hónap után tűnik fel. Egy friss amerikai kutatás szerint az akut stresszel érintett embereknél 10–15 százalékban alakul ki a PTSD, és gyakran önállóan is gyógyul. De azt megjósolni, hogy ki az, akinél ez gyógyulni fog, szinte lehetetlen.
Molnár László András katonapszichológus
1967-ben született, katonai középiskola után katonai műszaki főiskolán folytatta tanulmányait, majd a Debreceni Egyetemen és a BGE-n tanult pszichológiát. 2010-ben katonapszichológusként vett részt az afganisztáni NATO-misszióban. Jelenleg a Magyar Honvédség Egészségügyi Központja Pszichológiai és Egészségmagatartási Intézetének vezetője.
