Okostelefonok az iPhone előtt is léteztek, de alig keltették fel valaki érdeklődését. Ikonikus termékééhez hasonló receptet követne az Apple a múlt héten bemutatott Vision Próval. Az okosszemüveg sikerét például az ára, de nem csak az akadályozhatja. Esélylatolgatás.
„Ötszáz dollár a szolgáltatónál, előfizetéssel? Ez a világ legdrágább telefonja, ami ráadásul nem kell majd a céges felhasználóknak, mert még billentyűzete sincs, szóval e-mailezésre sem igazán használható.” Ezt mondta nevetéstől elfulladó hangon az első iPhone bejelentésére reagálva Steve Ballmer. A Microsoft akkori vezérigazgatója azóta már maga is belátta, mekkora teljesítmény volt röpke 13 másodpercbe ennyi tévedést belezsúfolnia.
Ballmer nevetésének nevetségessége csak sok év távlatából ennyire egyértelmű, miután az iPhone a gyártója ikonikus termékévé vált, és minden konkurensénél értékesebb vállalattá tette az Apple-t. (Azóta pedig 1500 dolláros telefonok is szép számmal fogynak még a gazdasági nehézségek közepette, Magyarországon is.) Amikor Steve Jobs Apple-társalapító 2007-ben színpadra állt a készülékkel, laikusok és elemzők sokasága legyintett rá, legtöbbjük éppen a ballmeri érvrendszert visszhangozva: az árazása nonszensz, a készülék minden hagyománnyal szakítóan újszerű vezérlése pedig nevetségesen használhatatlan.
Ugyanezeket az ellenérveket lehet olvasni, mióta az Apple idei WWDC fejlesztői konferenciájának nyitónapján, múlt hétfőn Tim Cook vezérigazgató bemutatta a Vision Pro nevű szemüveget. Egy futurisztikus, az egész látómezőt befedő headsetről van szó; kívülről úgy néz ki, mint egy high-tech síszemüveg. De persze sokkal közelebb áll a videójátékok világához hasonló virtuális valóságban való elmélyedéshez használt VR-szemüvegekhez, annyi különbséggel, hogy ez középen többé-kevésbé átlátszó. Lényegét éppen ez az átlátszóság adja. Ennek köszönhető, hogy felhasználója egyaránt látja a fizikai valóságot és a virtuálisat.
Az ily módon összeálló kiterjesztett vagy vegyes/kevert valóság (AR, MR) egyetlen, felokosított világként áll össze a szemei előtt.
A „kurzort” a szemmozgásával irányítja a felhasználó, kiválasztani és görgetni apró ujjmozdulataival is tud – ezeket a headsetre szerelt kamerák figyelik –, a szövegbevitel pedig beszéddel a legegyszerűbb.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A ZAZ-trió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk. És persze a Csupasz pisztoly 4-ről, amiből kihagyták.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.
