Miért éppen arról ne lenne felmérés, hogy a világ kormányai mivel igazolják politikájukat? A sajátos besorolást egy svéd műhely, a Göteborgi Egyetemen működő V-Dem („a demokrácia változatai“) Intézet végzi el minden évben. Ezeket az adatokat dolgozta fel más szempontból a londoni The Economist.
Alapként azt emelték ki, hogy 2012 és 2021 között megnőtt azoknak a kormányoknak a száma, amelyek valamilyen nacionalista propagandával állítják maguk mellé a választókat. Az részletkérdés, hogy ezen belül többféle irányzat is tetten érhető, például a populizmus vagy az iszlamizmus.
Elgondolkoztató a lap alább látható ábrája, amelyben néhány, a témához szépen kapcsolódó ország (köztük Magyarország) fejlődését mutatják be a dzsingóizmus tekintetében (ezzel a névvel illeti az amerikai szóhasználat a szélsőséges nacionalizmust). A (rózsaszínű) magyar vonal a rendszerváltás utáni két évtizedben szépen a világátlag (a vastag fekete görbe) alatt marad, majd 2010-ben (Orbán Viktor második és mindmáig tartó miniszterelnöksége kezdetén) ugrik magasra, átmenetileg túlszárnyalja a putyini értéket, mely utóbbi viszont az Ukrajna elleni invázióval a magasba szökik.
Kimerítő elemzés: a nacionalista propaganda árnyékában a csókosok lerabolhatják az országot
A londoni The Economist szerint a putyinizmus mellett Orbán Viktor rendszere is példa arra, hogy a nacionalizmus felkorbácsolása a korrupciónak is kedvez.
Magyar Péter bejelentette, sikerült Ukrajnával megállapodni a magyar kisebbség jogairól
Mindent megtett a Fidesz, hogy gáncsolja, így is szép osztalékot tudott kivenni cégéből az Országgyűlés elnökének családja
Visszahívott három nagykövetet a Magyar-kormány
A varsói képviselet vezetőjéről már tudni lehetett, hogy haza kell jönnie, egy frissen kinevezett államtitkár pedig már hónapokkal ezelőtt elbúcsúzott az állomáshelyétől.
