Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Vendégkommentárban a Carnegie Békealapítvány szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy az amerikai elnök ugyan korlátlan támogatást ígért és ígér Ukrajnának, ám ez a felfogás most már korlátokba ütközik. Wertheim emlékeztet arra, hogy a republikánusok éppen akkor álltak a legújabb, 6 milliárd dolláros segélycsomag útjába, amikor az ukrán ellenoffenzíva csupán langymeleg eredményeket hoz.
Sőt, Oroszország az idén több területet foglalt el, mint amennyit Kijev visszaszerzett, pedig az ukránok nyakló nélkül kapták a korszerű nyugati fegyvereket. Ez a két fejlemény azt támasztja alá, hogy az USA-ban már a közeljövőre nézve sem biztos a politikai támogatás, hátha még Trump visszatér a hatalomba.
Példátlan, ahogy nyolc republikánus szétverte pártja többségét és megbénította a washingtoni törvényhozást
Az USA történetében először leváltották a képviselőház elnökét, amit a republikánus Kevin McCarthy maroknyi párttársa hajtott végre, a kárörvendő demokraták segítségével. Az eredmény törvényhozási káosz, akkor, amikor november közepéig össze kellene rakni a már futó pénzügyi év végleges költségvetését, az utolsó pillanatban összefércelt átmeneti helyett.
