Donald Trump: Lebombázott az USA három iráni atomlétesítményt
Az amerikai elnök békekötésre szólította fel a teheráni vezetést, ellenkező esetben sokkal nagyobb támadást helyezett kilátásba.
Különleges dologra lett figyelmes Sidney Wachtel befektetési bankár 1942 újéve után. Átnézte ugyanis az előző tizennyolc év tőzsdei számait, és arra jutott: januárban, ahogy elkezdődik az év első pár tőzsdei munkanapja, a kis részvényeken szinte minden évben nagyot lehetett nyerni, legalábbis sokkal jobban teljesítettek ezek a nagy átlagnál. Ahogy aztán telt az idő, január közepén még nagyobb lett ez a különbség, majd az év többi tizenegy hónapjára el is tűnt. De még azt is kimutatta, hogy az amerikai piacon ez a január-hatás mindig az elnöki ciklus harmadik januárjában volt a legerősebb.
Wachtel maga sem egészen értette, mi az, amire rábukkant, már csak azért sem, mert ő maga is leírta, a korábbi évtizedekből semmi ilyesmi összefüggés nem volt látható. Nagyon szép elméleteket állított fel mindenesetre magyarázatként ő is és a követői is: felmerült például az, hogy az év végi bónuszokat sok befektető januárban viszi a tőzsdére, emiatt lehetnek látványos árfolyammozgások, de még azt az ötletet is bedobták, hogy az adóelkerülés miatt szabadulnak meg sokan december utolsó napjaiban a részvényeiktől, hogy aztán januárban újra bevásároljanak.
Sajnos a valóság ennél sokkal, de sokkal prózaibb: úgy tűnik, hogy teljesen véletlen volt, hogy épp annak a majdnem két évtizednek az árfolyammozgásai így alakultak. A jövő nem igazolta az előrejelzést, a 2009 és 2022 közötti időszakban például pont az évek felében volt ilyen a január, és több évtizedes távlatban sem sokkal van az állítólagos január-hatást produkáló évek aránya 50 százalék fölött.
Mekkorát lehet nyerni véletlen számokkal a tőzsdén?
Ahogy kisbefektetők tömegei ráncigálják a részvények után már a nemesfémek piacát is, egyre többen vetik fel, nincs-e valami alapszintű probléma a tőzsdei kereskedéssel, mennyire lehet komolyan venni azt, ahol ilyen megtörténhet. Azt, hogy a tőzsdei befektetésben mennyi a szerencsefaktor, már évtizedek óta próbálják elemezni.
Van viszont egy olyan január-elmélet, ami eddig tényleg működik. Amilyen a január, olyan az egész év – tartja magát az amerikai brókerek babonája, és ami még furcsább, 1950 óta az esetek 87 százalékában tényleg igaz volt az, hogy ha az S&P 500 index felfelé ment januárban, akkor pozitív lett az egész évben is. Amikor pedig a január után a február is pozitív volt a tőzsdén, akkor majdnem tökéletes lett a találati arány – 1938 óta 30 év indult így, ebből 29-ben pluszos lett az évzárás.
