Der Standard
A tudósítás Orbán kegyencének nevezi Sulyok Tamást, aki ráadásul családi legendát ötölt ki. Az állította, hogy az apját a kommunista időkben halálra ítéltek, ám történészek cáfolják a mesét. Az új elnök színtelen jogásznak számít, aki igazából nem tartozik a kormányfő hatalmi köréhez.
Az Alkotmánybíróság élén úgy ügyködött 8 éven át, hogy az megfeleljen a minden lényeges személyi kérdésben egymaga döntő, jobboldali-populista Orbán Viktor szája ízének. Az erős ember engedelmes bírákat nevezett ki a taláros testületbe, gyakran megfelelő szakmai felkészültség nélkül is, így uralmának engedelmes eszköze lett az Alkotmánybíróság.
Habár Sulyok 7 éve látja el a legfőbb alkotmánybíró tisztségét, nemigen ismert a közvélemény előtt. Nem érte el a nyilvánosság ingerküszöbét az sem, amikor tavaly augusztusban egy interjúban kijelentette, hogy az apja kénytelen volt 10 éven át rejtőzködni, nehogy kivégezzék. Ám a történet előkerült, amikor államfő lett. Két neves történész, Karsai László és Ungváry Krisztián azonban bizonyította, hogy a sztori nem állja meg a helyét.
Sulyok Tamás, a 2024. március 5-én hivatalába lépett új köztársasági elnök szinte minden interjújában önként említi meg apai örökségét. Nem az apák–fiúk ─ mi több, kutatásom során az anyák–lányok ─ neki fel nem róható felmenői felelősségének átörökítése a célom: a köztársasági elnököt, a volt alkotmánybírót úgy kell megítéljük, hogy hivatalában érzelmileg befolyásolt helyzetben is képes lesz-e felelősen dönteni. Eszes Beáta független kutató, a Jad Vasem Archívum Magyarországi Kutatócsoportja tagjának írása.
