Nemzetközi lapszemle: Rémisztő idők jönnek, de korai még leírni Amerikát

9 perc

2024.03.06. 09:30

Árgus szemekkel figyelik az új magyar államfőt külföldön is, a Fertő tó miatt aggódik az UNESCO, miről árulkodik a német-orosz lehallgatási botrány, miért ítéli meg rosszul az USA-t Kína, Oroszország és Irán, borotvaélen táncol az 1945 utáni világrend, miért szereti Biden Netanjahut. Világlapok írásaiból válogattunk.

Der Standard

A tudósítás Orbán kegyencének nevezi Sulyok Tamást, aki ráadásul családi legendát ötölt ki. Az állította, hogy az apját a kommunista időkben halálra ítéltek, ám történészek cáfolják a mesét. Az új elnök színtelen jogásznak számít, aki igazából nem tartozik a kormányfő hatalmi köréhez.

Az Alkotmánybíróság élén úgy ügyködött 8 éven át, hogy az megfeleljen a minden lényeges személyi kérdésben egymaga döntő, jobboldali-populista Orbán Viktor szája ízének. Az erős ember engedelmes bírákat nevezett ki a taláros testületbe, gyakran megfelelő szakmai felkészültség nélkül is, így uralmának engedelmes eszköze lett az Alkotmánybíróság.

Habár Sulyok 7 éve látja el a legfőbb alkotmánybíró tisztségét, nemigen ismert a közvélemény előtt. Nem érte el a nyilvánosság ingerküszöbét az sem, amikor tavaly augusztusban egy interjúban kijelentette, hogy az apja kénytelen volt 10 éven át rejtőzködni, nehogy kivégezzék. Ám a történet előkerült, amikor államfő lett. Két neves történész, Karsai László és Ungváry Krisztián azonban bizonyította, hogy a sztori nem állja meg a helyét.

A köztársasági elnök apjának, Sulyok László ügyvédnek zsidó pályatársai és a kiskunfélegyházi száműzetés

Sulyok Tamás, a 2024. március 5-én hivatalába lépett új köztársasági elnök szinte minden interjújában önként említi meg apai örökségét. Nem az apák-fiúk ─ mi több, kutatásom során az anyák-lányok ─ neki fel nem róható felmenői felelősségének átörökítése a célom: a köztársasági elnököt, a volt alkotmánybírót úgy kell megítéljük, hogy hivatalában érzelmileg befolyásolt helyzetben is képes lesz-e felelősen dönteni.