Mindenről az jut az eszünkbe, vagy egyáltalán nem jut eszünkbe? De mit takarnak a végletek? Egy biztos, a szexfüggőség ugyanúgy megkeserítheti az életet, mint az aszexualitás.
Sikeres, jóképű New York-i férfi, aki súlyos és eltitkolt problémával küzd: az egész élete a szex körül forog. Ráadásul az élvezetnek szinte nyoma sincs, gépiessé silányul mindenféle szexuális tevékenysége – maszturbálás, szexchatelés, egyéjszakás kalandok, a pornófilmek habzsolása. A diagnózis: szexfüggőség. Kevés film mozgatta meg annyira a lélekbúvárokat (amellett hogy számos díjat is nyert), mint Steve McQueen A szégyentelen című, 2011-es alkotása, amely egyértelműen amellett foglal állást, hogy a főszereplő problémája súlyos. A szexuálpszichológusok viszont azon vitatkoznak, hogy valóban létezik-e ez a betegség. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság néhány hónapja számos ponton megváltoztatta a mentális rendellenességekről szóló referenciakönyvét, ám a hiperszexuális zavarból, azaz a szexfüggőségből annak ellenére nem lett önálló kórkép, hogy a szakmai kamara tagjainak nagy része ezt szorgalmazta.
Miért köszönheti a házát Amy Heckerling John Travoltának és Bruce Willisnek? Mit tapasztalt női rendezőként Hollywoodban? Hogyan fedezte fel Sean Pennt és Alicia Silverstone-t? És miért volt fontos, hogy Phoebe Cates ledobja a bikinifelsőjét? A Nicsak, ki beszél! és a Spinédzserek író-rendezőjével beszélgettünk.
