Ami ma történik, az olyan, mintha az emberek vonalkóddal ellátva mászkálnának az utcán
Akiről szerepelnek fotók az interneten – vagyis sok országban szinte mindenkiről –, arról egyre könnyebb megtudni, ki ő és mit szokott csinálni. Egy terrorista elfogásának bárki számára megfontolandó tanulságai.
Legfeljebb félórányi vacakolás volt munkaidő után, mondta a körözött terrorista felismeréséről a Bellingcat adatelemző és tényfeltáró szervezet szakértője, Michael Colborne. Bár az RAF német terrorcsoport tagját, Daniela Klettét történetesen mégsem azért fogták el február végén, mert Colborne egy gyors számítógépes arcfelismeréssel azonosította őt, az eset újból a mesterséges intelligenciával (MI) működő arcképkeresés hatalmas lehetőségeire és hatalmas veszélyeire irányította a figyelmet.
Colborne azért kapott megbízást német újságíróktól, mert a közszolgálati ARD egy podcastjánál azzal jelentkezett valaki: találkozott egy nővel, aki Daniela Klettének mondja magát. A hallgató által átadott fotóról azonban kiderült: nem Klettét mutatja. De ha már az összehasonlításhoz megvoltak a terrorista több évtizedes körözési fotói, Colborne-nek nem sokba került, hogy fordítva is lefuttasson egy keresést a PimEyes lengyel szoftverrel, és be is azonosított egy Berlinben élő nőt, aki a Facebookon és több más helyen is felbukkant az interneten. Az újságírók keresni is próbálták az így megtalált capoeiraklubban, de Klette évek óta nem járt ott, a további kutatást pedig hamar feladták – igazából nem is hitték, hogy ennyire könnyen a terrorista nyomára bukkantak. Pedig tényleg ő volt az.
A német rendőrség most azt mondja, hogy Klette letartóztatásáig más nyomon jutottak el.