Emlékszik, mit evett utoljára? Gundel-somlóit? Sajtos stanglit? Szalámis pizzát? Emlékszik, hogy milyen volt az íze? Mennyire volt kellemes, kellemetlen, unalmas? Ha nehezen tudja felidézni, ne ijedjen meg: gyakran megtörténik, hogy tudatosság nélkül, robotpilóta üzemmódban étkezünk.
A tudatos jelenlét általam vezetett gyakorlásainak egyik izgalmas feladata a tudatos étkezés. Ennek során a résztvevők beszélgetés nélkül, csak az étkezésre figyelve fogyasztanak a kikészített ételekből (például kekszekből, csokoládéból, gyümölcsökből). Ez az egyszerű gyakorlat sokféle reakciót és ráismerést szokott kiváltani. Az egyik legáltalánosabb visszajelzés, hogy az ilyen módon elfogyasztott étel íze a szokásosnál sokkal intenzívebb. Másrészt az étel olyan minőségei váltak tudatossá, amik korábban sosem (például „sosem vettem észre, hogy a franciadrazsé ennyire édes”). Olykor arra döbbennek rá a résztvevők, hogy azok az ételek, amelyekről korábban azt hitték, hogy szeretik, valójában nem is olyan élvezetesek. Máskor pont az ellenkezője történik: kiderül, hogy az az íz, amit évek, évtizedek óta kerülnek, valójában nem is olyan kellemetlen. Összességében a gyakorlat hatására változik az élmény intenzitása, és pontosabban látjuk, hogyan hat ránk az étel.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés, amit anno még az oroszokkal hoztak össze. A spanyol Talgo felvásárlási kísérlete költséges kaland volt.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
