Az a párt, amelynek a jelöltje EP-mandátumot szerez, olyan anyagi pluszforráshoz is jut, amelybe még az Állami Számvevőszék vagy a Szuverenitásvédelmi Hivatal sem köthet bele.
Az országgyűlési ciklus félidejében sorra kerülő EP-választás nem csak a belpolitikai erőviszonyok felméréséhez szolgáltat muníciót: az uniós mandátum elnyeréséhez társuló anyagi juttatások is fontosak lehetnek a politikusaikat kijuttatni tudó pártoknak, különösen az anyagi forrásokban nem dúskáló ellenzéki tömörüléseknek.
Magyar Péter – aki a héten jelentette be, hogy a TISZA Párt színeiben indítja a pályázati úton kiválasztandó jelöltjeit az EP-választáson, – egy interjúban nemrég arról beszélt, hogy szerinte a politikusok eddig csak kifizetőhelyként tekintettek Brüsszelre, ahonnan öt év alatt akár 2 milliárd forintot is haza lehet lapátolni.
Bár az EP által transzparensen közölt kifizetési adatok összesítésével nehéz konkrét számokat mondani, ennek alapján Magyar számítása némileg felülbecsültnek tűnik.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
