Nagyon megéri EP-képviselőnek lenni, de azért 2 milliárdot nem lehet hazalapátolni
Az a párt, amelynek a jelöltje EP-mandátumot szerez, olyan anyagi pluszforráshoz is jut, amelybe még az Állami Számvevőszék vagy a Szuverenitásvédelmi Hivatal sem köthet bele.
Az országgyűlési ciklus félidejében sorra kerülő EP-választás nem csak a belpolitikai erőviszonyok felméréséhez szolgáltat muníciót: az uniós mandátum elnyeréséhez társuló anyagi juttatások is fontosak lehetnek a politikusaikat kijuttatni tudó pártoknak, különösen az anyagi forrásokban nem dúskáló ellenzéki tömörüléseknek.
Magyar Péter – aki a héten jelentette be, hogy a TISZA Párt színeiben indítja a pályázati úton kiválasztandó jelöltjeit az EP-választáson, – egy interjúban nemrég arról beszélt, hogy szerinte a politikusok eddig csak kifizetőhelyként tekintettek Brüsszelre, ahonnan öt év alatt akár 2 milliárd forintot is haza lehet lapátolni.
Tóka Gábor szerint egyelőre megdöbbentően sikeres Magyar, de kérdőjelek mindenütt vannak, és ezt a közönsége is érzékeli. Azt mondja, vérmérséklet kérdése, hogy ki mennyire akarja ignorálni a veszélyeket és kockázatokat, illetve mennyire akar csak a reménysugárra koncentrálni.
Bár az EP által transzparensen közölt kifizetési adatok összesítésével nehéz konkrét számokat mondani, ennek alapján Magyar számítása némileg felülbecsültnek tűnik.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.