Guardian-kommentár: Ha nem menti meg Ukrajnát, mire van a NATO?

Oroszország a vártnál ellenállóbbnak bizonyul, Ukrajna viszont meggyengült, többet kell tenni Kijevért. Szlovákia a Robert Fico elleni merénylet után, az erőszakból a szélsőjobboldal húzhat hasznot, az EU nem áll készen a bővítésre – témák a világlapokból.

  • hvg360 hvg360
Guardian-kommentár: Ha nem menti meg Ukrajnát, mire van a NATO?

New York Times

Fico merénylője felébresztette Európa erőszakos szellemeit – az erőszak és a megosztottság ma is kísérti a földrészt, miközben baljós párhuzamok mutatkoznak a múlttal. Erre mutat rá Párizsból Roger Cohen, az újság európai fő elemzője. Példának mindjárt Medvegyevet hozza, aki nem habozott Gavrilo Principhez, az 1. világháború kirobbantójához hasonlítani Juraj Cintulát.

Ez persze vad képzettársítás, mert az egykori birodalmak már rég nincsenek, és ami a helyükbe lépett, az vezetett el Auschwitzhoz. De miközben csak három hét van az EP-választásig, a földrészen alaposan jelen van a politikai erőszak. Ukrajnában Oroszország a liberális demokráciák ellen harcol.

A kontinens veszedelmesen széttagolt. Szlovákiában ez azt jelenti, hogy a bevándorlás-ellenes nacionalisták szemben állnak a szabadelvűekkel, akik a demokrácia, a jogállam és a független sajtó elleni fenyegetést látnak a szélsőjobban. Ebben a világban az ellenfél immár ellenség. Minden eszköz megengedett ellenük, beleértve az erőszakcselekményt is. Egyetlen szikra robbanást válthat ki.

A vidék másutt is szembekerül a várossal, a németeknél, franciáknál és hollandoknál a fő front a nemzeti és a globális között húzódik. A háború ráerősít ezekre a törésvonalakra, mert a nacionalisták beálltak Putyin reakciós erkölcsi ideológiája mögé. Csatlakoznak hozzá, illetve Orbánhoz. A városi elitet úgy állítják be, hogy az kész felszámolni a vallást, a nemzetet, a családot, valamint a házasság és a gender hagyományos fogalmát.

Pride után: megpróbálják-e börtönbe küldeni Karácsony Gergelyt?

Pride után: megpróbálják-e börtönbe küldeni Karácsony Gergelyt?

Nem csak a Pride-felvonulás előtt volt erősen kusza a jogi helyzet, a demonstráció után is egymást érik a kérdések. Ha az utolsó pillanatig bírsággal riogatták a résztvevőket, akkor mi, miért és kinek az utasítására változott a menet napjára? Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.