A fal, ami összeköt – 5 éve él együtt a 45 éves HVG-vel a hvg360

Lényegében törvényszerű volt, hogy 2019 szeptemberében az akkor éppen 40 éves HVG indítsa el Magyarország első előfizetéses prémium online magazinját. Benne van a DNS-ünkben, hogy ha a világsajtóban valami új jelenik meg, ha korszakváltás kezd kibontakozni, akkor annak élére áll Magyarországon. Hogy csak egy példát mondjak: ugyanez történt akkor, amikor a HVG már 1996-ban létrehozta saját internetes oldalát. Még nem híroldal volt, de már megjelentek a hetilap címlapjai, a tartalom kivonata. Megtörtént az első lépés egy új médiakorszak felé.

2019-re világszerte egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az internetes tartalom-, benne a hírszolgáltatás, hosszabb távon nem maradhat teljesen ingyenes. Hogy mennyire értelemszerű ez, önmagában az bizonyítja, hogy sok millió ember fizet elő – nem kevesen Magyarországon is – filmeket streamelő oldalakra, valószínűleg nem is egy szolgáltatásra, és talán még többen zenemegosztókra. A hír, illetve hír jellegű tartalomszolgáltatásban két irányadó modell alakult ki, az egyikben a lapok támogatásért fordultak olvasóikhoz, cserébe oldalaik továbbra is díjtalanul elérhetők maradtak, a másiknál viszont beköszönt e téren is az előfizetés, amikor néhol az összes cikket, máshol ezeknek egy kiválasztott részét csak azok tudták végigolvasni, akik fizettek érte.

Az utóbbit választottuk. Például azért, mert a híreket, főként a – nevezzük így – közszolgálati jellegű információkat nem akartuk elzárni senki elől. Eleve nem lehet megtenni ezt abban az országban, ahol a közszolgálati médiumokat alig pár év alatt propagandaeszközökké züllesztették, gyakorlatilag nulla hitelességi mutatóval. A hiteles tájékoztatás ebben a helyzetben kötelesség, és nem akartunk ez alól kibújni.

De nem dönthettünk a teljes lezárás mellett már azért sem, mert megint csak az elsők voltunk Magyarországon, akik úgynevezett fizetőfal mögé vitték a tartalmakat, és éreztük, hogy ez egyesekből (ha nem finomkodunk: sokakból) megütközést vált majd ki. Nálunk, szemben akár pár szomszédos országgal is, valahogy nehezebben talált befogadó közegre az a gondolat, hogy esetleg fizetni kell képernyőn olvasható újságcikkekért is.

Hittünk azonban, és hisszük ma is, hogy ez az internetes újságkészítés jövője: a szolgáltató nemcsak kér, hanem ad is valami pluszt a mellé álló olvasóknak. Olyat, amit csak az előfizető kap meg, és főként olyat, ami neki érdekes, fontos, exkluzív. Amitől a felhasználó azt érzi, hogy számára attól vált teljessé és tisztává a kép akár csak egy eseményről, akár a világról, mert az újság azzá tette, és ezért megérte fizetni is.

Ezért is lett hvg360 a prémium magazin neve. Kezdettől arra törekedtünk, és ezt tesszük mindmáig, hogy a történéseket minden oldalról megvizsgáljuk, ne csak egyetlen olvasatot bemutató véleményeket ismertessünk, de arra is, hogy a világ hír-, illetve tematikatortájának ne csak egyetlen szeletével foglalkozzunk.

Ezt adjuk cserébe a pénzéért, és persze az így megőrzött függetlenségünket. Azt, hogy egy őrült médiatérben, ahol néha hónapokkal előre sem lehet megmondani, mi történik majd a hirdetési piacon, mi az ő közreműködésének köszönhetően hiteles képet tudunk majd felvázolni. Merthogy a tisztánlátás hatalom – hirdetjük mi is a hvg360 elindulása óta.

Ezért indultak el olyan sorozataink, mint a Szeretettel…, amelyben öt-hat külföldön élő újságíró kollégánk ír hétről hétre arról, amiről ott, az ő mindennapjaikban beszélnek az emberek, legyen szó akár Bécsről, Brüsszelről, Kolozsvárról, Pozsonyról, Újvidékről vagy Újdelhiről.

Vagy ott van Magyarország elmúlt öt évének egyik igen speciális krónikája, Az én hetem sorozat. Öt író, Karafiáth Orsolya, Parti Nagy Lajos, Péterfy Gergely, Lackfi János és Krusovszky Dénes kap meg minden péntek este öt gondosan kiválasztott kulcsszót az előző hét eseményeiről. Amit ebből az olvasó lát: a tárca, amit ezek a szerzők alig 48 óra alatt megírnak és vasárnap estére elküldenek a szerkesztőknek. Ami viszont nem látszik, az az ötletelés, ami a kulcsszavak kiválasztását megelőzi. Mi legyen az öt kiválasztott hír, és mi legyen az a szigorúan egyetlen szó, ami ezt pontosan leírja. Néha órákat töltünk ezekkel: olykor kétségbeesetten keresünk egy ötödik témát, máskor lehúzni kell témákat egy hosszú listáról. Pontosan úgy, ahogy ez a kronológiánál kell: ha valaki végigolvasná ezt a sorozatot, pontos, olykor mulatságos, de azért többnyire nagyon szomorú képet kapna arról, ami ebben az országban, részben a világban történt ötször 52 hét alatt.

De ehhez a sorhoz tartozik a Dumaszínház Duma Aktuál produkciójának szintén a kezdetektől tartó sorozata, amely 2019 ősze óta hetente kétszer megmártóztatja nézőit Magyarország közéletében, és eléri, hogy ha boldog nem is feltétlenül lesz ettől, de legalább jó eséllyel nevet egyet, ami már önmagában is sokat ér.

A hvg360 a netes otthona lett a HVG hetilapnak is, annak cikkeit a megjelenéssel egy időben is elolvashatja minden előfizető, de megkapja azokat adagolva, adott esetben az újság lapzártája után történtek fejleményekkel kiegészítve. Ettől pedig megint csak teljesebbé válik a kép, amelyet elé tárunk.

Miként azzá vált azzal is, hogy nem sokkal az indulás után úgy döntöttünk, véleménycikkeink, a gyors reagálású kommentárok és az átfogó elemzések, az exkluzív interjúink, riportjaink mind a hvg360 tartalmát gazdagítják. Csakúgy egyébként, mint az olyan nagyobb lélegzetű videós produkcióink, mint az Orbán Viktor pályafutását és „politikai személyiségét” bemutató sorozatunk, vagy a magyar diplomácia elmúlt tíz évét, annak hátterét, húzásainak motivációit feltáró film.

Tulajdonképpen felsorolni sem tudjuk, mennyi mindent készítettünk el már eddig is, tematikus vagy vitasorozatoktól oknyomozó riportokig. Nem minden jött be. Van, amit szerettek az olvasók, volt, amit inkább elengedtünk, mert úgy láttuk, az előfizetők mégsem erre kíváncsiak. Ettől jó ez az egész. Elkezdtük kiismerni egymást – olvasók és lapkészítők.

Nagy, közös tanulási folyamat ez, amiben mindenki részt vesz. Sok ezer olvasó értette meg, miért nem ingyen kapja a tartalmat, de azt is, hogy milyen pluszt kap, ha áldozatot hoz érte. Mi, lapkészítők megtanultunk annál is jobban odafigyelni a „fogyasztói” igényekre, mint azt tettük korábban, és nem utolsósorban azt is: miért érdemes néha valamivel kevesebb, ám elkötelezett előfizetőnek írni, mint fizetőfal nélkül, a cikkekbe talán csak belepillantó többnek.

A hvg360 indulásakor, 2019 szeptemberében megjelent bemutatkozó cikkünk:

Neveltük egymást kölcsönösen, meg persze önmagunkat is. Sejtettük ezt már akkor, amikor még csak négyen-öten tervezgettük a hvg360-at, aztán akkor, amikor mind többen kapcsolódtak be a munkába, és pontosan tudjuk ma is.

Csak egy példa: 2019 szeptembere óta minden áldott reggel fix programom annak a levélnek az elolvasása, amely az előző napi előfizetéseket, illetve lemondásokat összesíti. Csaknem öt éve minden napomat ezzel nyitom – legyen akár ünnep, akár szabadság, üljek a nappalimban, a hálószobában, vagy akár a világ másik végén. És vannak még páran, akik ugyanezt teszik, és akik közül bárkinek csak annyit írok ilyenkor, hogy „gondoltad volna?”, visszakérdezés nélkül pontosan tudja, mire gondolok.

És még egy személyes megjegyzés így, a végére, bár órákat tudnék még mesélni. Mindent összevetve, a hvg360 hatalmas büszkeség. Kicsit olyan, mint egy valódi szerelemből fakadt gyerek. Ápoljuk, pátyolgatjuk, okosítjuk, néha azért szidjuk is, de alapvetően feltétlenül szeretjük. Egyengetjük az útját, és abban bízunk, hogy mindezt sokak megelégedésére tesszük. Azon vagyunk, hogy így legyen.