Ha a tévézés olimpiai sportág lenne, érmet szereztek volna benne a magyarok

Páros év nyara van, egymás után egy Eb-vel és egy olimpiával – valószínűleg rettentő sokan vagyunk most szerte a világon, akik úgy érezzük, borzasztóan sokat tévézünk, soha máskor ennyit nem szoktunk. Én egész biztosan így vagyok ezzel, annyit nézem egy-egy jobb versenynapon, hogy azzal nagyjából többet vagyok a tévé előtt, mint egy olimpia nélküli évben januártól decemberig összesen.

A tévézési statisztikák szerint persze a magyarok jókora részének ez a teljesen természetes. A legfrissebb, nagyjából egész Európát lefedő statisztika szerint (elnézést a szlovákoktól, ők valahogyan kimaradtak ebből) az eddigi utolsó olimpiai évben, 2021-ben

a magyarok átlagosan 4 óra 57 percet töltöttek tévé előtt naponta.

(Az adott országra kattintva vagy az egeret oda mozgatva látható az ottani pontos szám.)

Ahhoz képest, hogy mennyi szabadidőnk van, ez a szám egészen brutális – minden bizonnyal azt jelenti, hogy emberek tömegei amint hazaérnek, kapcsolják is be a tévét háttérzajnak, aztán úgy is hagyják lefekvésig, a nyugdíjasok pedig még jobban húzzák fel az átlagot. Azt tehát nem mérték, hogy a majdnem öt órából mennyi az az idő, amíg csak megy a tévé magában, és mennyi az, amikor tényleg nézik is.

Nyilván egy olimpia alatt utóbbiból több lehet, ilyenkor még azok is rutinosan izgulva tudjuk nézni a versenyeket, akik mondjuk a vívásból annyit értünk, hogy a magyar oldalán lévő lámpának kell szurkolni, és hogy aki hangosabban üvölt, az vesztett. És ahogy a részletes számokból kiderül, ezzel Európa dobogóján vagyunk,

a magyar tévézési mennyiségnél csak a román és a görög a magasabb,

napi hét, illetve hat perccel (ők eggyel több reklámszünetet vártak végig). Azok közül az országuk közül, ahonnan van az adat, a norvégok tévéznek a legkevesebbet, naponta egy óra negyven percet – azért még ez is egy teljes focimeccs, majdnem az egész szünettel együtt.

Azt egyébként egy ugyanekkor készült magyar kutatás – amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megbízásából a Nielsen végzett el – számszerűsítette, hogy az összes korosztály közül a 13-17 évesek néznek tévét a legkevesebbet, szinte pontosan feleannyit, mint az országos átlag, napi két és fél órát. Nyilván aki már látott bárkit, aki 2005 után született, kapásból megmondja, hogy egy fiatal már egészen máshogyan fogyasztja a médiát, de óriási tévedés lenne azt gondolni, hogy csak azok néznének tévé helyett neten sportot vagy filmeket, akik már ebbe születtek bele.

És ez Magyarországon különösen igaz. Az Eurostat 2022-ben készített nagy összeurópai felmérést arról, hogy a 15-74 évesek hány százaléka streamel a neten, és a magyar 76 százalékos arány jóval magasabb, mint a környékünkön majdnem bárhol – legalább valami, amiben tényleg utolértük Ausztriát.

Az is jól látszik a térképen, hogy ebben Észak-Európa mennyire elszakadt mindenki mástól, ott már gyakorlatilag átvette a tévé helyét az internet. Na meg az is, hogy a németek mennyire szigorúak – az legendás, hogy a jogvédett tartalmak feltöltéséért ott tényleg elkérik a pénzt (ahogyan persze ezt elvileg máshol is kellene, csak a németek be is tartatják a szabályt).