Védekezhet-e 2024-ben egy intézmény azzal, hogy nem tudja, miként kell biztonságos gólyatábort szerveznie?

A Budapesti Műegyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának augusztusi gólyatáboráról már az első napokban meglepő hírek szivárogtak ki – például, hogy óvszert nem lehetett bevinni –, amikor pedig lassacskán megeredt a hallgatásra kötelezett diákok nyelve, a beszámolók egyenesen dermesztővé váltak. Nem csupán az derült ki, hogy a résztvevők táskáit kipakoltatták, ruháikat – alsónadrágot, bugyit, melltartót is beleértve – kiszóratták, őket magukat pedig a biztonsági szolgálat emberei megmotozták, hanem az, hogy még a gyógyszereiket is elkobozták. A zuhanyzás idejét stopperrel mérték, miközben husángokkal verték a fürdő ajtaját; a lányokat pedig kettesével-hármasával, háromszor ennyi fiúval közös szobában helyezték el.

Az egyetem hamarosan közleményt adott ki, mely szerint külön munkacsoport vizsgálja az esetet, és jövőre már központilag szervezik majd a tábort, ahol pszichológusok és mentálhigiénés szakemberek is jelen lesznek. Az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos is bejelentette, hogy vizsgálatot indított. Ilyenre utoljára egy évtizede volt példa, amikor egy lányt megerőszakoltak az ELTE fonyódligeti gólyatáborában.

„Olyan, mintha a Műegyetem átaludta volna az utóbbi tíz évet”

– mondta a HVG-nek Aáry-Tamás, aki értetlenül áll az idei eset előtt, hiszen a 2014-es jelentése után komoly változások indultak el. Fél éven belül módosították a felsőoktatási törvényt, amely már tartalmazza az emberi méltóság feltétlen tiszteletben tartását. Az ELTE-n létrejött a hallgatói ombudsmani intézmény, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája pedig kidolgozott egy alapszabályt a táborok szervezésére. A HÖOK vezetőképzőin azóta külön kitérnek a gólyatáborok szervezőinek, irányítóinak a szerepére.

Magyarán

egyetlen intézmény sem védekezhet azzal, hogy nem tudott arról, milyen muníciói vannak egy biztonságos tábor szervezésére

– véli a biztos, akihez szép számmal érkeztek panaszok az érintett diákoktól.