Védekezhet-e 2024-ben egy intézmény azzal, hogy nem tudja, miként kell biztonságos gólyatábort szerveznie?
Gólyatábori megalázások, a boltban kézjellel segítséget kérő fiatal nő, tettlegességig fajuló inzultálás miatt lemondásra kényszerült fideszes képviselő. Összefüggés van a közelmúltban megsokszorozódott esetek és a társadalmat átható erőszakkultúra között – fogalmaz egy szakértő.
hvg360
A Budapesti Műegyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának augusztusi gólyatáboráról már az első napokban meglepő hírek szivárogtak ki – például, hogy óvszert nem lehetett bevinni –, amikor pedig lassacskán megeredt a hallgatásra kötelezett diákok nyelve, a beszámolók egyenesen dermesztővé váltak. Nem csupán az derült ki, hogy a résztvevők táskáit kipakoltatták, ruháikat – alsónadrágot, bugyit, melltartót is beleértve – kiszóratták, őket magukat pedig a biztonsági szolgálat emberei megmotozták, hanem az, hogy még a gyógyszereiket is elkobozták. A zuhanyzás idejét stopperrel mérték, miközben husángokkal verték a fürdő ajtaját; a lányokat pedig kettesével-hármasával, háromszor ennyi fiúval közös szobában helyezték el.
Az egyetem hamarosan közleményt adott ki, mely szerint külön munkacsoport vizsgálja az esetet, és jövőre már központilag szervezik majd a tábort, ahol pszichológusok és mentálhigiénés szakemberek is jelen lesznek. Az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos is bejelentette, hogy vizsgálatot indított. Ilyenre utoljára egy évtizede volt példa, amikor egy lányt megerőszakoltak az ELTE fonyódligeti gólyatáborában.
Nem 2024-ben fordult elő először, hogy megalázták a gólyákat a BME VIK táborában. Az Eduline-nak korábbi táborozók mesélték el, velük hogyan bántak a felsősök.
„Olyan, mintha a Műegyetem átaludta volna az utóbbi tíz évet”
– mondta a HVG-nek Aáry-Tamás, aki értetlenül áll az idei eset előtt, hiszen a 2014-es jelentése után komoly változások indultak el. Fél éven belül módosították a felsőoktatási törvényt, amely már tartalmazza az emberi méltóság feltétlen tiszteletben tartását. Az ELTE-n létrejött a hallgatói ombudsmani intézmény, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája pedig kidolgozott egy alapszabályt a táborok szervezésére. A HÖOK vezetőképzőin azóta külön kitérnek a gólyatáborok szervezőinek, irányítóinak a szerepére.
Magyarán
egyetlen intézmény sem védekezhet azzal, hogy nem tudott arról, milyen muníciói vannak egy biztonságos tábor szervezésére
– véli a biztos, akihez szép számmal érkeztek panaszok az érintett diákoktól.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni. Kövesse a közgyűlés eseményeit a HVG élő közvetítésével.
