Nehéz ősz Németországban, kemény tél Ukrajnában
7 perc
2024.08.30. 12:01
2024.09.01. 11:17
A szélsőjobbot képviselő Alternatíva Németországnak (AfD) szerepelhet a legjobban a hét végi türingiai és szászországi tartományi választáson és ez akkor is aggasztó, ha a pártnak végül nem sikerül szövetségeseket találnia a kormányzáshoz. Nem csak Németország áll kemény próba előtt, Ukrajnában az eddigi legnehezebb háborús tél jöhet el az orosz légitámadások miatt.
A hét választása és jelöltje: az előretörő AfD és Björn Höcke
A hét végén két német tartományban, Türingiában és Szászországban is választást tartanak, s az előrejelzések szerint mindkét megméretésen jól szerepel majd az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű szélsőjobboldali párt. Türingiában az AfD valószínűleg az első helyen végez majd, míg Szászországban a második helyen futhat be a tömörülés. Mindkét tartományban 30 százalék körüli eredményre számíthat a párt, emlékszem, néhány évvel ezelőtt a német újságíró kollégák azzal nyugtattak, amikor az AfD előretörésének lehetőségeiről faggattam őket, hogy a párt sohasem fog 17-18 százaléknál jobb eredményt elérni.
A trend szeptember 22-én Brandenburg tartományban folytatódhat, ahol ugyancsak az AfD vezeti a népszerűségi listát harminc százalék körüli eredménnyel. Nem csak az aggasztó, hogy az AfD növeli a népszerűségét, hanem az is, hogy a párt – legalábbis több vezető politikus – egyre inkább halad a szélsőjobb, vagy akár a neonácik felé. Az sem megnyugtató, hogy úgy tűnik, mintha a német társadalom önvédelmi reflexei is gyengülnének, egyre halkabb és visszafogottabb ugyanis a tiltakozás az AfD-sek szélsőséges megnyilvánulásai miatt.
Az AfD egyik meghatározó személyisége – sokak szerint valódi vezetője – a türingiai szervezet első embere Björn Höcke, aki már bíróság előtt is állt, mert rendszeresen olyan szófordulatokat használt beszédeiben, amelyek igencsak emlékeztettek a hitleri múltra. Németországban pedig nem csak illetlenségnek számít a náci szótár használata, hanem törvényszegésnek is, ám ez szemmel láthatóan nem zavarja sem Höckét sem pedig a politikus odaadó híveit. Höcke – aki szégyenemlékműnek minősítette a berlini holokauszt emlékművet – ezeréves jövőről beszél, ugyanúgy Tat-Elite-nek (Akció-elitnek) nevezi pártját, mint ahogy a múlt században az SS-t hívták, s egyik beszédét „mindent a hazáért, mindent Szászországért, mindent Németországért” szavakkal fejezte be. A „Mindent Németországért” (Alles für Deutschland) valaha a náci SA jelmondata volt.
Höcke a minden szempontból nehezebb helyzetben lévő keleti tartományokban épített ki jelentős követői tábort, de az utóbbi években Nyugaton is növeli támogatottságát, ezért igencsak érdekes és tanulságos olvasmány a The Guardian cikke, amelyben a szerző részletesen elemzi az AfD-jelenséget. A cikk azért is érdekes, mert az egyértelműen az AfD-nek szurkoló magyar kormány és annak vezető pártja, a Fidesz, mintha nem venné észre merre tart a német tömörülés. Míg Orbánék örülhetnek, a bevándorlók és az üzletemberek aggódnak a jövő miatt.
A hét pusztítása: nehéz tél áll Ukrajna előtt
Ha -5 fok körül lesz a hőmérséklet, akkor könnyen elképzelhető, hogy hétórás szünetek után csak két-két órán keresztül lesz áram a kijevi otthonokban – figyelmeztetnek már most az ukrán szakemberek, akik szerint az utóbbi napokban végrehajtott szokatlanul heves orosz légitámadások súlyos károkat okoztak a már jóideje rendszeresen célba vett ukrajnai energetikai hálózatnak. Ez pedig azt jelenti, hogy nem működnek majd a liftek a toronyházakban és a vízellátással is gondok lesznek, hiszen a szivattyúk sem működnek, ha nincs elektromosság. Ugyancsak vészhelyzet alakulhat ki az iparban, energia hiányában a gyárak is – a hadiüzemekkel együtt – állni fognak.
Elég csak egy pillantást vetni arra, hogy miképpen nézett ki egy éjszakai térképen Ukrajna 2021-ben és mi a helyzet most, több mint két évvel az egykori szovjet tagköztársaság ellen indított orosz agresszió kezdete után. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júniusban arról beszélt, hogy az oroszok a hőerőművi kapacitás 80 százalékát rombolták le, míg a vízierőműveknél ez az arány 30 százalékos.
A legutóbbi orosz akció után a politikus csak annyit mondott, nem akar számokat említeni, mert nem jó, ha az ellenség tudja, mekkora kárt okozott. Független szakértők szerint az ukrán energiahálózatot ért károk meghaladják a 16 milliárd dollárt, s az külön nehézséget jelent, hogy az országos hálózat gerincét még a szovjet időkben építették ki, s már nincs elég pótalkatrész a megsérül berendezések kijavításához. Most a rendszer decentralizálásával próbálkoznak, de a milliónyi generátor és mini gázerőmű csak részleges enyhülést hozhat.
A hét fenyegetése: mennyire veszélyes a Telegram közösségi oldal?
Irán 2017-2018, Thaiföld 2020, Belarusz 2020 – csak néhány helyszín és időpont, amely azt bizonyítja, hogy a Telegram nevű közösségi oldal igencsak veszélyes fegyver, legalábbis a diktátorok szemében. Az közös ugyanis a három eseményben, hogy a rezsimet megrendítő tüntetések szervezésében meghatározó szerep jutott a titkosított üzenetek továbbítására is kiválóan alkalmas Telegram közösségi oldalnak. A Telegram ezt úgy teszi lehetővé, hogy a felhasználók valódi nevük nélkül, álnéven is csatlakozhatnak, miközben a csevegésoldalak résztvevőinek számát gyakorlatilag nem korlátozzák, így minden komoly erőfeszítés nélkül mobilizálni lehet akár húszezer embert is.
A Telegramon jóval kevesebb a felhasználókra vonatkozó korlátozás és ezért világszerte már mintegy 900 millióan töltötték le az alkalmazást. A másik nagy előny, hogy a közösségi oldal akkor is működik, ha a hatóságok korlátozzák az internet sebességét: kis adatcsomagok cserélnek gazdát, így a Telegram akkor is használható, amikor a Facebookot, vagy az Instagramot már nem lehet betölteni.
A Telegram ugyanakkor a demokraták és törvénytisztelő polgárok számára is veszélyes: rengeteg az illegális tartalom, a bűnözők részben ezt a médiumot használják a kábítószerügyletek lebonyolítására, illetve az emberkereskedelem szervezésére. A Telegram most azért került a címoldalakra, mert alapítóját és vezetőjét, az orosz Pavel Durovot éppen azért vették őrizetbe Franciaországban, mert a milliárdos üzletember – hogy fenntartsa a Telegram iránti érdeklődést – egyáltalán nem moderáltatja a közösségi oldalon megjelenő posztokat. Egy másik veszély: német IT-szakemberek szerint a Telegram egyáltalán nem olyan biztonságos és feltörhetetlen, mint azt a cég vezetői állítják. Az üzenetek ugyanis csak a készülék és a központi szerver között titkosítottak. Amikor az adatok már a szerveren vannak, azok olvasható formátumban jelennek meg.
A hét háziállatos cikke: miért fetrengenek a kutyák ürülékben és mindenféle szagló anyagban?
Bevallom sokakhoz hasonlóan azt hittem, a farkasi ragadózó múltból maradt reflexeknek engedve a kutyák – kutyáim – azért fekszenek bele más állatok ürülékébe, hogy „rejtőszagot” vegyenek fel, és könnyebben tudják becserkészni az elejteni kívánt vadat. A legújabb kutatások viszont arra a következtetésre jutottak, hogy ez nem feltétlenül van így, vagy legalábbis nem ez az egyedüli magyarázat. A BBC cikkéből kiderül, hogy a „rejtőszag” felvétele már csak azért sem tökéletes magyarázat, mert a kutyák – és farkasok – jellemzően nem a növényevők ürülékében hempergőznek meg, hanem sokszor rágcsálók „melléktermékeit” illetve dögöket választanak, az onnan vett szag pedig aligha megnyugtató egy kiszemelt nyúlt vagy egyéb növényevő számára.
Az is kiderült, hogy a kutyák szeretnek mesterséges szagokba – például olaj – belefeküdni, ezek pedig igencsak elütnek az erdők jellemző szagától. A tudósok szerint a sárban illetve földön fetrengésnek részben kommunikációs háttere is lehet: a falka valamennyi tagja ugyanabba a foltba fekszik bele, s így a közös szag élménye miatt is erősödik a közösség. Az is előfordulhat, hogy a farkasok által elejtett állatok maradékába való belefekvés éppen jelzés a falka többi tagjának: az állatokról az elejtett vadra került ismerős szag a csapat többi tagjának azt üzeni, van még ennivaló, s miénk a terület. Vannak olyan tanulmányok is, amelyek szerint a „fetrengők” a legerősebb szagokat választják. A kutatók elismerik, nem tudják pontosan, mi az oka a házikedvencek iránti szeretetet igencsak próbára tévő „ürülékfétisnek”, de az biztos, hogy a magyarázat jóval bonyolultabb, mint az egyszerű „rejtőszagos” érvelés.
A hét lázadása: így lett a tollaslabdából a szex szinonimája
Nem csak Magyarországon akadnak, akik le akarják szoktatni a szexről az ifjúságot, a kínai uralom alá visszakerült Hongkongban például a középiskolák harmadik osztályosainak szánt oktatási anyagban azt javasolják a „szakemberek”, hogy szexelés helyett inkább menjenek el együtt tollaslabdázni. Ezzel – állítják a „szakértők” – a fiatalok tanúságot tehetnek az önfegyelemről és ellenállhatnak a pornográfiának. A tankönyv szerzői egyben azt is hangsúlyozzák, hogy a tollaslabdához ne vegyenek fel „szexre stimuláló” ruházatot és a házasság megkötése előtt tartózkodjanak a nemi élettől.
A tananyag megjelenése óta Hongkongban – ahol él még a függetlenség szelleme – az egyébként teljesen ártalmatlan és szórakoztató sport a szex szinonimája lett, és ezer számra születnek azok az üzenetek, amelyek kódszóként használják a tollaslabda szót. „Angolul közös Netflixezés és utána lazulás, Hongkongban: tollasozunk együtt? Különböző kultúrákban így kezdeményezünk randit” – olvasható a hivatalos politikát kifigurázó egyik mémben. Az idősebbek a kódszavak használata helyett inkább arról beszélnek, hogy a Peking-párti kormányzatnak sikerült bolondot csinálni magából. A szakértők sem tartják szerencsésnek a hongkongi politikát.