Lakner Zoltán: A magyar kormányzat ma bebizonyította, hogy meddig tart a szuverenitása Putyinnal szemben, semeddig

„Segítek: a „Munkácsot ért rakétatámadás”, az „éjszakai események”, az „Ukrajnából érkező hírek” mutatják, mennyire nem találja a kormány a megfelelő formulát a kárpátaljai orosz rakétatámadás megnevezésére, holott van egy, a történelemben jól kipróbált terminológia az ilyesmire, mégpedig a „sajnálatos események” – írja a Facebook-oldalán Lakner Zoltán politológus.

Lakner itt arra gondolt, hogy az 1956-os szabadságharcot nevezték a Kádár-korszakban a rendszer kegyeltjei „októberi sajnálatos eseményeknek”, amikor éppen nem akartak tele szájjal fasisztázni, imperialista ügynöközni vagy ellenforradalmazni.

Ezért is tette hozzá Lakner, hogy a terminus technicus további előnye lenne, hogy passzol Orbán Balázsnak az 1956-tal kapcsolatban korábban kifejtett nézeteihez.

„Nem kell ahhoz a szerkesztési előzményeket nézni, mit művel a magyar kormány, bár azért a borsófőzelék-felelős sokat tesz a helyzet tudatosításáért” – írja a politológus utalva arra, hogy Sulyok Tamásnak a munkácsi orosz támadásról beszámoló reggeli posztjából utólag eltávolították az oroszokat.

„Egy biztos, a magyar kormányzat ma minden eddiginél látványosabban, széltében-hosszában bebizonyítja, meddig tart a szuverenitása Putyinnal szemben: semeddig” – írta, majd hozzátette: „A nemzetbiztonsági kockázat a várbeli spájzban van”.

Nem ez az első eset, amikor egy magyar államfő ódzkodik a konkrétumok megnevezésétől. Annak idején, 2016-ban még Áder János mondott egy szép beszédet Szigetváron Zrínyi Miklósék helytállásáról, csak mivel akkoriban a kormány Erdogannal ápolt szoros kapcsolatokat, ezért az államfői méltatásból kimaradt, hogy kik ellen harcolva is haltak hősi halált Zrínyi Miklós és vitézei. A különbség csak annyi, hogy Munkácsot most érte orosz támadás és nem 450 éve.