Most magántőkealapok mögé bújva kapják az állami milliárdokat a csókosok, de arra is van megoldásuk, ha ez tilos lesz

A magántőkealapok a Fidesz-éra gazdaságpolitikájának zászlóshajói és rákfenéi egyszerre. A haszonszerzők szempontjából igazi főnyeremény a létezésük, ugyanakkor

Magyarországon természetellenes módon alkalmazzák őket, és az egyik legsúlyosabb béklyót jelentik a gyengélkedő gazdaság lábain

– állítja a Transparency International (TI) Magyarország tanulmánya. Az MNB adatai szerint 2023-ban 161 magántőkealap működött.

Egy magántőkealapban elvileg semmi különleges sincs: találkozik pár befektető, összeöntenek egy rakás pénzt, és minimum 6 évre létrehoznak egy alapot. A pénzből egy alapkezelő zrt jellemzően felvásárol egy életképes céget, amelyet feltőkésíthet vagy racionalizálhatja a működését, az alap futamidejének lejártakor pedig haszonnal eladja vagy szétosztja a részesedéseket a befektetők között, és mindenki boldog.

Így megy ez a legtöbb országban, azonban Magyarországon a hatalommal szoros kapcsolatot ápoló vállalkozók gyakran csak egy bizonyos százalékig hajlandóak saját pénzt is áldozni egy ilyen üzletre, bár a kiszemelt cégvagyonra nagyon is fáj a foguk.

A turpisság abban áll, hogy ilyenkor az állam vagy valamely állami bank (Eximbank, MFB) „készségesen” kipótolja a hiányzó összeget azáltal, hogy maga is beszáll egy-egy alapba befektetőként. Teszi ezt úgy, hogy a legtöbbször még csak arról sem kell beszámolnia az állampolgároknak, hogy állami támogatás történt.