Mesterfokon költi az adófizetők pénzét a Rogán Antalhoz közel álló Shabtai Michaeli grúz üzletember
Közpénzből feltöltött magántőkealap segítségével fejleszti pénzügyi innovációit a már a letelepedésikötvény-üzletekben is felbukkanó vállalkozó. A Transparency International a minap mutatta be, miként szivattyúzhatók át e technikával az adóforintok százmilliárdjai a hatalom kegyeltjeihez.
Nem is adhatott volna találóbb nevet Shabtai Michaeli grúz üzletember a kereskedők számára pénzügyi logisztikai szolgáltatásokat nyújtó Big Fish Payment Services Kft.-nek. A 2018-ban indult vállalkozásnak idén nyárig kellett a „nagy fogásra” várnia, ám akkor igazán jeles többségi tőkéstársat kapott a DBH Magántőkealap személyében. Az alap tőkéjét 70 százalékban az állami MFB, 30 százalékban pedig egy volt takarékszövetkezeti bankárokból álló üzleti kör biztosította.
A szisztéma a koronavírus-pandémia óta ismert: az állami bank 2020 után sorra indított hasonló konstrukcióban úgynevezett krízisalapokat a járványban legyengült gazdaság erősítése ürügyén. Igaz, azok jellemzően 50 milliárd forintos állami tőkéből és 21 milliárdos magán-hozzájárulásból startoltak, míg a szóban forgó „alapocska” tőkéje csupán 14,2 milliárd, de a cél a 35 milliárd elérése. Közös jellemzőjük a nyilvánosságot kizáró magántőkealap-státusz.
Shabtai Michael nem most találkozott először a DBH Magántőkealappal, miután az már tavaly a pénzügyi vezérvállalata, az Innopay Zrt. többségi részvényese lett. Idén tavasszal széles körű ismertségre tett szert e cég mint a Magyar Nemzeti Bank által futtatott azonnali fizetési rendszer egyik továbbfejlesztője.
Ez európai léptékkel nézve is csúcstechnológia, a bökkenő csak az – mondják a HVG által megkérdezett szakértők –, hogy a 2.0-s verzió fejlesztésére az Innopay bekapcsolása nélkül is képes lett volna a jegybank alá tartozó Giro Zrt. Egyesek ezért pénzszivattyúzásra gyanakszanak.