Annyira felgyorsult a világ, hogy a mindfulness kínálta tudatosság a jövőben már kulcsképesség lesz – akár magánemberként, akár munkavállalóként. De miért veszélyeztetheti emberi identitásunkat a digitális technológia előretörése? Hogyan kellene játszani tanítani a gyerekeinket ebben a világban? Miért kéne többet sétálni az erdőben? És mi a következménye annak, hogy már nem jegyezzük meg fejből a telefonszámokat?
Az emberi agy nincsen felkészülve arra, hogy a felgyorsult világban ilyen elképesztő mennyiségű információ éri, a túlingerlésnek pedig számtalan következménye lehet: ilyenek a szorongás és a megnövekedett stresszreakciók, illetve a kognitív képességek tekintetében a nehezebb fókuszálás, könnyen elterelődő figyelem – hívja fel a figyelmet Porkoláb-Minarik Annamária klinikai szakpszichológus.
Porkoláb-Minarik Annamária
Klinikai szakpszichológus, Szervezetfejlesztő és HR-szakember, a Sapiens Management Consulting Kft. alapítója.
Ez a „technológiai vihar” azért is különösen veszélyes tendencia, mert az információáradat érintheti akár az identitástudatot is. Egy olyan korban ugyanis, amikor a mesterséges intelligencia (MI) néhány másodperc alatt „kidobja” azokat a válaszokat, amiket valaki esetleg hosszú évek munkájával tanult meg, könnyebben megkérdőjeleződik az, hogy kik vagyunk, mit tudunk, mi a fontosságunk.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
