Három nappal Ausztria vasárnap tartott parlamenti választása után, ahogyan az szokás, Alexander Van der Bellen államfő az elnöki palotába hívta a néppárt és a zöldek koalíciójából álló eddigi kormány tagjait, s ünnepélyesen elbocsátotta őket hivatalukból. Mindjárt meg is bízta őket, hogy ideiglenesen folytassák a munkájukat, amíg az új kormány meg nem alakul. Ami akár átnyúlhat 2025-re is.
Egyetlen személy nem jelent meg a ceremónián, pedig ott volt a Hofburgban, Andrea Mayer. Ő ugyanis szeptember végével befejezte négy és féléves kormányzati küldetését, s októbertől visszatért az elnöki palota kabinetigazgatói tisztségébe, ahonnan 2020. májusában távozott sebtiben. A 62 éves Mayer 2007-ben pályázat útján nyerte el a közvetlenül az államfő fennhatósága alá tartozó magas tisztséget, amely a palota és a kormány, az elnök és a civilszervezetek közötti mindennapi együttműködést irányítja.

Mayer ezt a munkát is éppen olyan hibátlanul teljesítette, mint korábbi állami megbízatásait. Ezek szinte kivétel nélkül a kultúra és a művészvilág irányítására vonatkoztak, elsősorban a kulturális minisztérium váltakozó minisztereinek közvetlen felügyelete alatt. A tárca többnyire szociáldemokrata kezekben volt, így Mayer is oda tartozott, a környezetvédő zöld párthoz akkor került közel, amikor a korábban a pártot vezető Van der Bellen lett Ausztria első embere.
Öt évvel ezelőtt – nyilván az államfő ötletére – kulturális államtitkári rangban küldték át Mayert a kormányba, egészen pontosan az alkancellári tisztséget is betöltő zöldpárti vezér, Werner Kogler minisztériumába. Ott eredetileg Ulrike Lunaceknek, a sokéves brüsszeli parlamenti munkából hazatért zöld politikusnak adták a kultúra irányítását, ő azonban éppen olyan keveset értett hozzá, mint maga Kogler.
Mayert megváltóként fogadták, először tüzet oltani, aztán felvirágoztatni a bonyolult területet.