A digitális állampolgársággal akár el is jöhetne a bürokratikus rémálmok vége

A tervek szerint itthon a kormány 2026-ra digitalizálja a legfontosabb közigazgatást érintő ügyeket és digitális állampolgárként bárhonnan, bármikor, személyes megjelenés nélkül is elintézhetjük majd a legfontosabb teendőinket. A digitális állampolgárság (ismertebb nevén a DÁP) beköszöntével az állampolgárok az ígéretek szerint olyan egyszerűen férhetnek hozzá a kormányzati szolgáltatásokhoz, ahogyan azt megszokhattuk a jó alkalmazások használatakor.

A digitális állampolgárság felérhet egy kényelmi forradalommal, új szintre léphet a hatékonyság – ehhez új szintre kell lépnie a bizalomnak és a hozzáférhetőségnek is. Egy jól megvalósított rendszer a digitális írástudás szintjétől függetlenül, mindenki számára hozzáférhetővé tenné a kormányzati szolgáltatásokat. A beszédfelismerés, a GenAI adta lehetőségek különösen hasznosak lehetnek azok számára, akik kevésbé járatosak a technológia világában, vagy fogyatékossággal élnek. Az AI tehát képes lenne felgyorsítani a folyamatokat és egyenlőbb hozzáférést is biztosíthatna.

Mindennapi frusztrációk helyett

Azt gyakorlatilag mindenki megtapasztalhatta már – éljen bárhol, bármely országban –, hogy a kormányzati ügyintézés az esetek jelentős hányadában időigényes és bonyolult, hosszasan kell fárasztó űrlapokat kitölteni, miközben nem ritkán a folyamat ismerős része a különböző hivatalok közötti bolyongás is. Nem csoda, hogy sokan érzik úgy, hogy az adminisztrációs rendszerek hatékonyságán lenne mit javítani. Bár már léteznek  a folyamatokat egyszerűsítő megoldások, például az online ügyintézés és az egyablakos ügyfélszolgálat, sokan továbbra is technikai problémákkal, elfelejtett jelszavakkal vagy hiányzó dokumentumokkal szembesülnek.

A BCG kutatása szerint az emberek 60-70 százaléka valamilyen problémával találkozik, amikor a hivatalos ügyeit intézi – ez óriási lehetőséget kínál a javításra.

A digitális átalakulás középpontjában a digitális személyazonosság és az AI áll. Az új technológiák már lehetővé tennék, hogy a felhasználók magától értetődően férjenek hozzá a kormányzati szolgáltatásokhoz, akár a gyakran elfelejtett jelszavak és belépési adatok nélkül, hiszen a biztonságos digitális személyazonosság tartalmazná az összes szükséges információt. Az AI-alapú virtuális asszisztensek még tovább egyszerűsíthetik az interakciókat. Képzeljük el, hogy saját anyanyelvünkön beszélhetünk egy készülékkel, amely azonnal válaszol, kitölti a szükséges űrlapokat, összegyűjti a dokumentumokat, és végigvezet a folyamaton. Ahogy fent írtuk, ez az áttörés különösen hasznos lehet az alacsonyabb digitális írástudással rendelkezők vagy fogyatékkal élők számára.

Nagyobb Testvér

Bár a digitális személyazonosság előnyei egyértelműek, felmerül egy fontos kérdés: mi történik az adatvédelemmel? Az emberek viszonyulása a személyes adatok megosztásának kérdéséhez vegyes. Vannak, akik szívesen használják a technológiát, míg mások tartanak attól, hogy mennyire kerül a kormányzatok vagy akár magáncégek kezébe az adataink feletti kontroll. Fontos, hogy ebben az új digitális korszakban a felhasználói beleegyezés és az irányítás megmaradjon. Nem arról van szó, hogy minden adatot meg kell osztani, hanem az a lényeg, hogy a rendszerek  biztonságosak legyenek, az emberek joggal bízhassanak meg bennük. A bizalom kiépítéséhez átláthatóság és erős kibervédelmi intézkedések kellenek.