Tömegek menekítik befektetésüket a kormány kamatadói elől

Évek óta csökkenő ügyfélszámú piacnak adott komoly lökést a magyar kormány azzal, hogy 2023 júliusától extra adóteherrel sújtotta az állampapírral versengő megtakarításokat, így azóta nemcsak 15 százalékos kamatadót, hanem 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell fizetni a kapott kamat és az elért hozam után. Bár ezt eredetileg egy veszélyhelyzeti rendelettel, ideiglenesen vetették ki, idén augusztustól véglegessé vált, mivel bekerült a kötelezettség a szochotörvénybe. Így annak számára, aki nem – vagy nem csak – állampapírban akarja tartani a befektetését, továbbra is

logikus menekülési utat jelent a tartós befektetési számla (tbsz).

A tbsz egy olyan, kedvezményes konstrukció, amelynél a számlán 3–5 évre elhelyezett és befektetett pénz részben vagy egészben mentesül a kamat-, az árfolyamnyereség- és az osztalékadó alól. Ez különösen akkor jó választás, ha valaki közép- vagy hosszú távon (legalább 3–5 év) szeretné befektetni a pénzét. De nem kizárólag akkor.

Szochót ugyanis még idő előtti feltörés esetén sem kell fizetni a tbsz-számlán elhelyezett pénz után (az így parkoltatott összeg hozama a jogszabály szerint nem kamatjövedelem, hanem „tartós befektetésből származó jövedelem”, az pedig szochomentes).

A számla megnyitásához minimum 25 ezer forint befizetése szükséges. Az első év az úgynevezett gyűjtő év, ekkor lehet befizetni a számlára. Ez a lehetőség a számlanyitási esztendő végén, december 31-én zárul, ezután indul a megtakarítási időszak. Egy évben egy hitelintézetnél vagy befektetési szolgáltatónál egy tbsz-számlát lehet nyitni, de egy időben több számlavezetőnél is lehet valakinek ilyen számlája.