Komoly probléma, hogy míg az alkoholfogyasztással szemben túlzottan elnéző a társadalom, az alkoholbetegséget stigmatizálja. De miért kerül spirálba az, aki csak egy kicsit szeretné jól érezni magát az italtól? Mik a különbségek és a hasonlóságok a viselkedési addikciók és a szerhasználati zavarok között? És milyen addikciókra kellene a „száraz novemberhez” hasonló kampányokkal nagyobb társadalmi figyelmet irányítani?
„A mértékletesség erényének és az öngondozás gyakorlatának elmélyítése az alkohol iránti sóvárgásban megtalált tanulságok által.” Így foglalja össze a „száraz november” célját az alkoholmentes kampányt 2016-ban elindító Kék Pont alapítvány honlapja. A mozgalomban mindazoknak érdemes részt vennie, akik „legalább hetente egyszer vagy annál többször” isznak és szeretnének többet megtudni az alkoholhoz fűződő viszonyukról, viszont – figyelmeztet a szervezet – „a komoly alkoholproblémával küzdő napi nagyivók” inkább keressenek fel szakembert.
Heti több mint 14 pohár
A problémát azért is komolyan kell venni, mert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a 15–49 éves korosztályban az alkohol a korai halálozás és a fogyatékosság legsúlyosabb kockázati tényezője, az összes haláleset 10%-át okozza. Magyarországon a férfiak közel 10, a nőknek pedig 1,5%-a tekinthető nagyivónak (vagyis férfiként hetente több mint 14, nőként több mint 7 pohár szeszes italt fogyasztanak el, vagy hetente rohamszerűen isznak) – derül ki a KSH összefoglalójából. És a valós helyzet alighanem ennél is rosszabb, hiszen, mint arra a statisztikai hivatal felhívja a figyelmet, ezek az adatok önbevalláson alapulnak, márpedig az alkohol stigmatizáló hatása (és az ebből fakadó tagadás) miatt ez csak „nagyon óvatos becslést” tesz lehetővé.
Testi, fiziológiás szinten kétségkívül az alkohol az a szer (a dohányzással karöltve), amely a legkönnyebben elérhető és a legszembetűnőbben hat az emberi szervezetre: egyebek mellett rombolja az idegrendszert, súlyosan károsítja a májat, szív- és érrendszeri problémákhoz vezet. A szerhasználati zavarok mellett azonban az utóbbi 10-15 évben szakmailag és társadalmilag is egyre nagyobb figyelem irányul a viselkedési addikciókra, mint amilyen például az internet-, pornó-, testedzés-, videójáték-, vásárlás- vagy munkafüggőség – jelzi Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus, egyetemi adjunktus, aki több mint tíz éve foglalkozik szenvedélybetegekkel.
Járdán Tamás
klinikai szakpszichológus, egyetemi adjunktus
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
