Magyar Péteréknek egyelőre nem csak a zászlója, hanem a szakpolitikai felkészültsége is lyukas
Az ukrán támogatásról szóló döntés ellógása minden korábbi példánál jobban mutatja, hogy a Tiszának nincs külpolitikai stratégiája. Ha Magyar Péter mégis megnyilvánul ilyen ügyekben, mondataiban gyakran a Fidesz gondolatai köszönnek vissza.
„Aki jó döntéseket hoz, az jó vezető, aki rossz döntéseket hoz, az rossz vezető, de aki nem hoz döntéseket, az nem vezető”
– tartja a régi katonai mondás. Magyar Péter mégis úgy jelentkezik be az ország irányítására, hogy kerüli, hogy érdemi kérdésekben bármi konkrétumot eláruljon politikai elképzeléseiről. A lehető legszélesebb szavazói csoportokat összeterelni képes módszer működött is fél éven keresztül, ám a júniusi választások után több platformon is döntéshozatali pozícióba kerülő Tisza Párt egyre gyakrabban kényszerül rá, hogy konkrét kérdésekben is megnyilvánuljon. Az Európai Parlamentben magát hét fővel képviseltető delegáció tagjainak meg kell nyomniuk valamelyik gombot a szavazásoknál.
Határozott állásfoglalást sugallva pirosat és zöldet is lehetett választani azzal kapcsolatban, hogy legfeljebb 35 milliárd eurós hitelt kaphasson Ukrajna a befagyasztott orosz vagyon jövedelmeinek terhére. Az EP plenáris ülésén Strasbourgban a minap mégsem nyomták meg egyik gombot sem a Tisza képviselői, Magyar Péter pedig nem is vett részt a szavazáson. Közleményében azt állította, hogy „a határozat bizonyos, a fegyverbeszerzésekre és -szállításra vonatkozó pontjai miatt” választották a tartózkodást. Ezzel szemben a finanszírozási segély szabad felhasználású, amit Ukrajna a pénzügyi stabilitásának megőrzése mellett – természetesen a fegyvereket is beleértve – bármire elkölthet.
A HVG kérdésére a párt sajtóosztálya úgy támasztotta alá Magyar érvelését, hogy az új jogszabály már meglévő uniós rendeletekre épül, e szerint a pénzügyi hozzájárulás 90 százaléka az Európai Békekeret – az EU tagállamai által Ukrajna katonai támogatására használt eszköz –, 10 százalékát pedig az Ukrajna-eszközön keresztül újjáépítésre kell fordítani, tehát a rendelet csak látszólag nem tartalmaz előírást a pénzügyi erőforrások felhasználására. A Tisza Párt állítja, csak az október 22-ei szavazás után tudták meg, hogy az uniós kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanács időközben módosította a rendeletet, és immár lehetőség van arra, hogy a lefoglalt vagyonból származó összeg nagyobb részét használják újjáépítésre.