Aggasztó mértékben zabálnak egyre több energiát a kriptovaluták és a mesterséges intelligencia

Az amerikai elnökválasztás után kilőtt a bitcoin árfolyama: a legismertebb kriptovalutából egyetlen egység már közelíti a 90 ezer dollárt. A szárnyalás tovább növelheti a kriptók népszerűségét is, ez pedig nem csupán pénzügyi, de energetikai kérdés is, mivel a kriptovaluták működtetése hatalmas számítási kapacitást igényel a tranzakciók hitelesítése és a blokklánc biztonsága érdekében. Mindez rendkívül energiaigényes, és világszerte mind nagyobb aggodalmat vált ki környezetvédelmi és gazdasági szakértők körében. A bitcoin decentralizált hálózata olyan „bányászokat” alkalmaz, amelyek összetett matematikai problémákat oldanak meg, hogy új blokkokat adjanak a rendszerhez, és ehhez rengeteg számítástechnikai kapacitásra s így energiára van szükség.

Egyes becslések szerint a bitcoinbányászat immár több energiát fogyaszt, mint egy-egy közepes méretű ország. A Cambridge-i Egyetem számításai alapján a bitcoin bányászatához 2021-ben közel annyi energiát használtak fel, mint egész Argentína a maga 121 terawattórás (TWh) fogyasztásával. Speciális hardverekkel (például a kifejezetten a kriptovaluta-bányászatra optimalizált chipekkel) ugyan javították a hatékonyságukat, így 2023-ban „csak” 70 TWh-t követelt ez a tevékenység. Emellett terjed az úgynevezett pooled mining. A módszer lényege, hogy a bányászok egyesítik erőforrásaikat, és közösen oldják meg a kriptovaluták tranzakcióinak hitelesítéséhez szükséges matematikai feladatokat, ezzel optimalizálva a hálózat energiafelhasználását. E megoldás nemcsak stabilabb jövedelemforrást biztosít a kisebb szereplőknek, de segít a kriptogazdaság fenntarthatóbbá tételében is.

Az ethereum, a második legnépszerűbb kriptovaluta 2.0-s verziója 2022-ben már áttért az energiatakarékosabb, úgynevezett proof-of-stake (PoS) mechanizmusra. A PoS rendszerben már nem bányászok, hanem az érmék tulajdonosai validálják a tranzakciókat, ezzel csökken a számítási igény és az energiafogyasztás.

A bányászatnál használt hardvereket – például a grafikus processzorokat és a chipeket – a gyors elhasználódás miatt folyamatosan cserélni kell, nagy mennyiségű elektronikai hulladékot termelve. Becslések szerint 2023-ban a bitcoinbányászok világszerte több mint 36 ezer tonna elektronikai hulladékot termeltek, ez Hollandia éves e-hulladék-mennyiségével vetekszik.

Energiaigényes paraméterek