Nemzetközi lapszemle: Megbosszulja magát, hogy a berlini kormány félrenézett a bajok láttán

The Times

A román elnökválasztás első fordulójának szélsőjobbos győztese igyekszik higgasztani a kedélyeket, miután sikere hatalmas döbbenetet keltett egész Európában, ám amit mond, az nem éppen megnyugtató. Calin Georgescu a patinás brit lapnak adta az első interjúját. A helyszín a hevenyészett főhadiszállása volt egy barátja házában, Bukarest közelében, ahol éppen áramszünet zavarta meg a normális életet.

Az újság úgy mutatja be, hogy a 62-éves egykori talajszakértő Putyin-barát és NATO-szkeptikus, aki egyre közelebb kerül ahhoz, hogy a jövő vasárnap esedékes második menet után az új köztársasági elnök legyen, noha a semmiből bukkant fel, teljesen váratlanul.

Arra a kérdésre, miként vetne véget a háborúnak azt felelte, hogy ez nem rá tartozik, őt a románok sorsa foglalkoztatja. Ám felvetődött, hogy NATO-támaszpontokat zárathat be és kiléphet a szövetségből, akkor pedig újabb nacionalista taggal bővülhet a magyar-szlovák-tengely, amely átvette az orosz véleményt a viszály ügyében.

Georgescu annyit árult el: országa jól elvan a szervezetben, de azért ő újratárgyalná a feltételeket, hogy azok a lehető legelőnyösebbek legyenek a román nép számára. Putyint hazafinak nevezte, de gyorsan hozzátette, hogy a szemében Trump is az.

Lesöpörte az asztalról, hogy az alkotmánybíróság a szavazatok újraszámlálását rendelte el, mondván, hogy nem botok vagy trollok, hanem emberek voksoltak. És minden párt használta a közösségi médiát.

Az biztos, hogy szép számmal talált hívekre, amikor erős emberként lépett fel, vallási elkötelezettségét hangoztatta, sőt még az sem ártott neki, hogy dicsérte a két háború közti fasiszta román vezetőket. Az országot ugyanis derékba kapta az infláció és sokan nem nézik jó szemmel a sok ezer ukrán menekültnek adott támogatást.

Ő maga úgy értékelte, hogy a tömegek jólétet, normális egészségügyi ellátást, tiszteletet és szuverenitást igényelnek. Utóbbi függetlenséget jelent a gazdaságban és az agráriumban, azaz élelmet, vizet és energiát. A környezetvédelemről azt mondja, hogy nagyjából ugyanúgy vélekedik róla, mint az ifjabb Robert Kennedy.

Olyannyira, hogy előszót írt ahhoz a könyvhöz, amelyben az amerikai szaktárca vezető tisztségének várományosa támadja a Covid elleni oltást. Georgescu tagadja az összefüggést az üvegházhatás és a klímaváltozás között. Pedig dolgozott a környezetvédelmi minisztériumnál, majd az ENSZ Fejlesztési Programjánál a vízszennyezéssel és a hulladékfeldolgozással foglalkozott.