Ha manapság egy középiskolai felvételihez ajánlatos különórák finanszírozása összességében könnyedén eléri az évi félmillió forintot, akkor egy önköltséges egyetemi képzés félévenkénti tarifájára nem is olyan sok a félmillió forint. Ráadásul a kormány nyitottabbá vált arra, hogy nagyobb számban kerülhessenek a munkaerőpiacra felsőfokú végzettségű fiatalok, így 2024-ben az általános felvételi eljárásban több mint 90 ezren nyertek felvételt valamelyik egyetemre. Közülük 72 ezer hallgatónak az állam fizeti a tandíját, ám a maradék egyötödnek mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hogy finanszírozni tudja egyetemi tanulmányait. Ráadásul az infláció ezeket a költségeket sem hagyta érintetlenül, sok esetben 5–10 százalékkal, de akár ennél is nagyobb arányban drágulnak a képzések a tavalyihoz képest.
Azoknak, akiknek elő kell teremteniük ezt az összeget, önmagában fontos szempont, hogy egy-egy felsőfokú tanulmány három, öt vagy akár hat évre mennyi pénzt emészt fel a családi kasszából, de az arányok még azoknak is érdekesek lehetnek, akik csak arra kíváncsiak, miként áraznak be egy-egy tudományterületet vagy egyetemet.
Általánosságban annyi állapítható meg, hogy mai díjakkal számolva félévenként 200 ezer forintnál alig van olcsóbb egyetemi diploma, és nem meglepő, hogy jellemzően azoknál a szakmai tanulmányoknál lehet ilyen alacsony tarifát találni, amelyeket manapság a munkahelyeken sem nagyon díjaznak. Ilyen például az alapképzés a csecsemő- és kisgyermeknevelésre, szociális munkára és az igazságügyi igazgatásra felkészítő tanulmányok esetében; ezeknél 190, illetve 200 ezer forintból már megoldható egy-egy félévi tanulás. A hat félévet felemésztő oktatás után így mai díjakkal kalkulálva 1,2 millió forintból már megszerezhető a felsőfokú végzettség.