A jólét ára: mennyibe kerül egy diploma megszerzése?

Ha manapság egy középiskolai felvételihez ajánlatos különórák finanszírozása összességében könnyedén eléri az évi félmillió forintot, akkor egy önköltséges egyetemi képzés félévenkénti tarifájára nem is olyan sok a félmillió forint. Ráadásul a kormány nyitottabbá vált arra, hogy nagyobb számban kerülhessenek a munkaerőpiacra felsőfokú végzettségű fiatalok, így 2024-ben az általános felvételi eljárásban több mint 90 ezren nyertek felvételt valamelyik egyetemre. Közülük 72 ezer hallgatónak az állam fizeti a tandíját, ám a maradék egyötödnek mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hogy finanszírozni tudja egyetemi tanulmányait. Ráadásul az infláció ezeket a költségeket sem hagyta érintetlenül, sok esetben 5–10 százalékkal, de akár ennél is nagyobb arányban drágulnak a képzések a tavalyihoz képest.

Azoknak, akiknek elő kell teremteniük ezt az összeget, önmagában fontos szempont, hogy egy-egy felsőfokú tanulmány három, öt vagy akár hat évre mennyi pénzt emészt fel a családi kasszából, de az arányok még azoknak is érdekesek lehetnek, akik csak arra kíváncsiak, miként áraznak be egy-egy tudományterületet vagy egyetemet.

Általánosságban annyi állapítható meg, hogy mai díjakkal számolva félévenként 200 ezer forintnál alig van olcsóbb egyetemi diploma, és nem meglepő, hogy jellemzően azoknál a szakmai tanulmányoknál lehet ilyen alacsony tarifát találni, amelyeket manapság a munkahelyeken sem nagyon díjaznak. Ilyen például az alapképzés a csecsemő- és kisgyermeknevelésre, szociális munkára és az igazságügyi igazgatásra felkészítő tanulmányok esetében; ezeknél 190, illetve 200 ezer forintból már megoldható egy-egy félévi tanulás. A hat félévet felemésztő oktatás után így mai díjakkal kalkulálva 1,2 millió forintból már megszerezhető a felsőfokú végzettség.