Szokások markában - Ördögi csapdák a kapcsolatainkban

Ha azok vagyunk, akiknek valóban hisszük magunkat, és a tudatosság magas szintjén éljük az életünket, akkor tényleg ez történik, de ha nagyon őszintén magunkba nézünk, és megvizsgáljuk spontán reakcióinkat, mégis inkább az derül ki, hogy számtalanszor adunk reflexszerű válaszokat a környezetünk ingereire, beleértve ebbe a társunkkal, a gyerekünkkel vagy a szüleinkkel folytatott interakciókat is.

Ez nem is csoda, hiszen az automatizmusok nem igényelnek nagy erőbedobást, csak úgy előjönnek maguktól, egyáltalán nem kell gondolkodnunk azon, hogy adott helyzetben mi lenne a legmegfelelőbb reakció. Az emberi szervezet már csak ilyen, törekszik az energiatakarékosságra, és ha lehet, a kisebb ellenállás irányába megy. Ezért is vannak bevett szavaink, gesztusaink, viselkedéseink. És ha már jól működtek életünk során több ezer alkalommal, miért is nyúlnánk más eszközökhöz? A kérdés nem költői, a válasz a következő sorokban rejlik.