„El fogja fogadni” – mikor és hogyan mondjuk el a gyerekeknek az igazat a karácsonyról?

„A szülők hajlamosak túldimenzionálni a gyerekek viszonyát a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó mesevilághoz” – mondja Szél Dávid. A pszichológus szerint felesleges azon aggódni, hogy a gyermek csalódik, vagy meginog a hite a Mikulásban, Télapóban, Jézuskában, angyalkákban, ha például egy óvodás társától megtudja, vagy azt tapasztalja, hogy családonként változik az ajándékhozó személye. A gyerekek ugyanis tökéletesen megértik a különbözőségeket. „Ahogyan látják, hogy egyes gyerekeknek elváltak a szüleik, másoknak meg nem, úgy azt is minden nehézség nélkül fel tudják fogni, hogy egyes családoknál a Jézuska hozza az ajándékokat, másokhoz a Télapó vagy az angyalok.”

A pszichológiában mágikus gondolkodásnak nevezik, amikor a gyermekek (jellemzően 6–9 éves korukig) varázslatos oksági viszonyokat feltételeznek egyebek mellett az ünnepi történések, például egy karácsonyfa vagy mikuláscsomag megjelenése mögött is. „Nagy szülői hiba, ha azt hisszük, hogy a gyerek ugyanazt érti meg a világból, mint a felnőttek, csak lebutítva.

Nem kell például azon aggódni, hogy mit gondol a gyerek, ha a karácsonyi időszakban több Télapónak vagy Mikulásnak öltözött férfit lát az utcán, a bevásárlóközpontokban.

Sokáig a gyerekekben fel sem merül, hogy melyik az igazi” – magyarázza Szél, aki úgy véli, hogy ezek a külső tényezők nem zavarják össze a gyerek fejét. Persze mindenre fel lehet készíteni a kicsiket, de szerinte túlzásba sem kell esni, inkább arra érdemes fókuszálni, hogy egy adott életszakaszban ők mire kíváncsiak, milyen kérdéseket tesznek fel, mert az mutatja meg igazán, hogy hol tartanak pszichésen, mentálisan egy adott téma megértésében.

A finn Mikulás, Joulupukki a Mikulásgyár megnyitóján a központi helyszínen a fővárosban, a IX. kerületi Bakáts téren 2023. december 1-jén.

MTI / Hegedüs Róbert

„Ha megkérdezi a gyerek, hogy máshova miért nem a Jézuska visz ajándékot, akkor egyszerűen csak el kell neki mondani, hogy ez családonként változik, náluk így van, de máshol meg máshogy, és ez így természetes. Meg fogja érteni, de legalábbis el fogja fogadni” – teszi hozzá a pszichológus. Szél szerint a szülők gyakran túlmagyarázzák a dolgokat, és sokszor nem találják el a gyermek mentális készenlétét.

Beszélhetünk arról, hogy mit okoz a gyereknél, ha idő előtt tudja meg, hogy nincsen Mikulás, vagy nem az angyalkák díszítik fel a fát, de ennél sokkal fontosabb, hogy számos család tele van kibeszéletlen traumákkal,

titkokkal, tele vannak elhallgatásokkal, amelyekkel nem foglalkoznak, pedig kellene” – magyarázza Szél. Az állandó feszült hangulat otthon és a gyermekek előtti veszekedés inkább jelent problémát, mint az, hogy a gyermek hisz vagy sem a karácsonyi csodákban.

Mindent a maga idejében

„A gyermek magyarázatai akkor jelennek meg, amikor véget érnek az ismeretei. Mivel a nemtudás bizonytalanságát csökkenteni szeretné, számára minden megmagyarázhatóvá válik, így próbálja megérteni a saját élményeire, tapasztalataira építve a körülötte zajló dolgokat. Ennek az életkornak a legérdekesebb sajátossága, hogy a gyermek magyarázatigénye jóval nagyobb, mint a rendelkezésére álló ismeretanyag” – írta korábban Kádár Annamária pszichológus a HVG Extra Pszichológiában. Ezért van az, hogy a gyerek addig tesz fel kérdéseket, amíg nem kap számára megnyugtató válaszokat.

Szél hangsúlyozza, hogy túl sok információval sem szabad elárasztani a gyereket. „A túl sok ismeret ugyanis bizonytalanságot szülhet” – véli Szél, aki példának hozza fel a felnőttek világából azt, amikor egy krízishelyzettel kapcsolatban – covidjárvány vagy a közelmúlt háborúinak kitörése – éjjel-nappal híreket olvastunk, miközben a ránk zúduló információtömeg sokakban csak fokozta a szorongást.