A 33 országban végzett kutatásban a megkérdezettek közel háromnegyede mondta, hogy a tavalyinál jobb évre számít 2025-ben. Ám a magyarok alig több mint fele tenne személyesen is azért, hogy ez így legyen.
Az új évben majd jobb lesz – így lehetne egy mondattal összefoglalni az Ipsos 33 országban végzett közvélemény-kutatását azzal kapcsolatban, mit várnak az emberek a 2025-ös évtől. Igaz, a jobb nem feltétlenül jelenti azt, hogy valóban optimisták lennénk a világ, illetve a saját országuk jövőjével kapcsolatban. 2024-re sikerült elérni a pandémia előtti szintet, és már „csak” az emberek 65 százaléka értékeli úgy, hogy rossz éve volt az országának, fele pedig úgy, hogy személyesen neki vagy a családjának.
A gazdasággal kapcsolatban különösen borúlátóak a magyarok, még a régiónk többi országában élőkhöz képest is. Romániában és Lengyelországban – a globális trendnek megfelelően – nagyjából az emberek fele tekint pozitívan a jövőbe, a magyaroknak azonban csak a 35 százaléka. Árnyalja a képet, hogy a régiónkban a megkérdezettek nagyjából 80 százaléka szerint az új évben az árak gyorsabban emelkednek majd, mint a bérek, többet fogunk adózni, magasabb lesz az infláció és a munkanélküliség.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
Ismeretlen tettes ellen folytatnak nyomozást.
