Tetszett a cikk?

Most már biztos, hogy lesz demonstráció az igazságügy függetlenségéért. A szervezők a jogállami igazságügyi jogalkotásért, a bírói véleménynyilvánítás szabadságáért és a hivatáshoz méltó bérért hívják utcára a bírákat, a bírósági dolgozókat és mindenkit, aki fontosnak tartja az ügyet.

IGAZSÁG: ÜGY – ezzel a jelszóval vonulnak majd fel a magyarországi bírók azon a demonstráción, melyet az esemény Facebook-oldala szerint az igazságügy függetlenségéért rendeznek.

Mint korábban megírtuk, a Magyar Bírói Egyesület Facebook-oldalán éppen egy hete erősítette meg, hogy januári választmányán döntött a demonstráció megszervezéséről. Bár a felszólalók listája még nem nyilvános, a helyszínt és a programot már közzétették. Eszerint a bírók február 22-én 13.00 órakor az Igazságügyi Palota (Budapest, V. Kossuth tér 12.) előtt gyülekeznek majd, ahonnan közösen átvonulnak majd az Igazságügyi Minisztérium épülete (Budapest, V. Nádor utca 22.) elé. Ez a gyakorlatban egy nyolcperces sétát jelent.

Az azonban, hogy a lengyel bírókhoz hasonlóan itt is talárban demonstrálnak-e majd az érintettek, egyelőre nem dőlt el.

A MABIE honlapja szerint a pártpolitika-mentes demonstrációra nemcsak a bírákat és a bírósági dolgozókat várják, hanem mindenkit, aki „a társadalom számára fontosnak tartja a bírói függetlenség értékének megőrzését”.

A szervezők több pontban is felsorolták, hogy miért döntöttek a demonstráció mellett:

a jogállami igazságügyi jogalkotásért, a bírói véleménynyilvánítás szabadságáért és a hivatáshoz méltó bérért.

Mint írták, a többi közt azt követelik, hogy jogalkotó transzparensen, az érintettek véleményének figyelembevételével fogadjon el bármilyen igazságügyi reformot, és azt is, hogy az OBT, OBH és a bíróságok véleményezési jogkörét ne üresítsék ki, ne tegyék formálissá.  Ez utoljára éppen decemberben történt meg, amikor az Országgyűlés az Országos Bírói Tanács véleményezése nélkül fogadott el több, a bírókat is érintő jogszabály-módosítást, ami miatt az OBT is érvénytelenítette a megállapodást.

A második ok, ami miatt utcára vonulnak, az a bírói véleménynyilvánítás szabadsága, mely „a demokratikus társadalom előfeltétele, törvényes keretek között ez minden bírót megillet”.

Mivel a bírák fegyelmi ügyeiben eljáró szolgálati bíróságok függetlensége a garancia arra, hogy a jogszerű véleménynyilvánítást ne lehessen korlátozni, követelik a szolgálati bíróságok függetlenségének megőrzését is, és arra kérik a többi hatalmi ág képviselőit és a bírósági szervezet csúcsán lévő személyeket is, hogy bírói véleménynyilvánítás szabadságát tartsák tiszteletben.

Legutóbb egyébként éppen Varga Zs. András, a Kúria elnöke ment neki a szolgálati bíróságoknak újévi köszöntőjében, miután azok támogatásukról biztosították a kormánnyal kötött négyoldalú alku miatt tiltakozó bírákat. A Kúria elnöke emellett nemrég Kovács András tanácselnököt is felfüggesztette, miután egy tanulmányában a kúriai bírák függetlenségével kapcsolatos kérdéseket feszegetett.

Kritikus vélemények: főtanácsadót rúgtak ki, és egy bíró ellen is fellépett a Kúria

Koncentrált támadássorozat indult a Kúrián Kovács András tanácselnök ellen, miután egy tanulmányában a kúriai bírák függetlenségével kapcsolatos kérdéseket feszegetett. Integritási és fegyelmi eljárás mellett úgy függesztették fel két évre munkaköréből, hogy az alkalmatlanságát nem állapították meg. Ügyével párhuzamosan azonnali hatállyal elbocsátottak egy elismert kúriai főtanácsadót, miután Varga Zs.

A bírók a megfelelő bérezésért is tüntetnek, mert úgy látják, hogy a bírák és igazságügyi alkalmazottak elsöprő többségénél nem biztosított. Nem csak a bérkérdés haladéktalan orvoslását hanem a kúriai és az alsóbb fokú bíróságok közötti indokolatlan aránytalanság megszüntetését is kérik.

A kormány részéről Tuzson Bence igazságügyi miniszter egyébként többször is azzal érvelt, hogy a bírák átlagbére az emelésnek köszönhetően 2 millió felett lesz, de ez kifejezetten megtévesztő. A munka nagy részét végző járásbírók többségének fizetése ennek a közelében sem jár, az átlagbért a vezető beosztású és a kúriai bírák fizetése húzza fel.

A MABIE arra is kér mindenkit, hogy mivel a bírák nem végezhetnek pártpolitikai tevékenységet, a demonstráción tilos pártpolitikai jelvények, szimbólumok megjelenítése.

A magyar bírói szervezetekben novemberben tört ki a botrány, miután az Országos Bírói Tanács (OBT) megszavazta a bírói fizetéseket a szervezeti reformhoz kötő, titokban született alkut. Részben a kiterjedt tiltakozás miatt mondott le Szabó Péter, a testület akkori elnöke. A bírók decemberben egyszer már nyilvánosan is hallatták a hangjukat, akkor a demonstráció mellett az OBT ülésén a megállapodással kapcsolatos tiltakozásukat is átadták.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!