Az új egészségvallás a marhafaggyú – kár, hogy a tudomány mást mond

A magolajok mérgezőek, térjünk vissza a marhafaggyúhoz! Magyar szemmel szinte minden érthetetlen ebben az álláspontban. De az Egyesült Államokban világos, miben sürget változást az újdonsült egészségügyi miniszter, Robert Kennedy. Szerinte az amerikai embereket úgy mérgezik étolajokkal, hogy ők nincsenek is tudatában. Véleménye nem is maradt hatástalan: a McDonald’s és több más étteremlánc máris újra zsírban süti a krumplit. 

A marhafaggyú idehaza nyilván a neve miatt is furcsán hangzik, de főképp azért, mert gyakorlatilag nem használatos: a magyar konyhákban az állati zsiradékok közül a disznó-, a kacsa- vagy a libazsírt alkalmazzák. Részletkérdés, hogy nem csak a magyar nyelv tesz különbséget, „amerikaiul” is külön szó van a marhából és a sertésből nyert zsiradékra: tallow, illetve lard. Témánk szempontjából azonban nem is feltétlenül a marha a fontos: a dilemma felfogható egyszerűen úgy, hogy étolaj helyett ajánlatos-e hagyományos módon, zsírban sütni a húst, a krumplit és minden mást. 

És a magolaj? A mérgezéselmélet hívei különbséget tesznek a magokból sajtolt, illetve a más módon kinyert növényi olajok között. Így került a „gyűlöletes nyolc” olajalapanyag listájára a szója, a kukorica, a rizskorpa, a repce, a napraforgó, a sáfrányos szeklice, a szőlő és a gyapot. Szerintük ártatlan viszont az olíva- és az avokádóolaj. És az ő szemükben gyanún felül állnak az olyan, újszerű piaci ötletek, mint a fermentált cukornádból gyártott olaj. 

Ha a tájékozott olvasó csodálkozik, minden oka megvan rá. Kevés olyan kérdés van a táplálkozástudományban, amelyben ennyire széles körű lenne a szakmai egyetértés: a táplálkozási ajánlások a növényi olajok fogyasztását javasolják.