Vége van, Kicsi: fenyegetett és ígérgetett Orbán, de nem tudta elrejteni a gyengeségét
A miniszterelnök évértékelő beszéde alapján hajtóvadászatról, fenyegetésről, betiltásról és alamizsnáról szól majd a kampány. Nem rukkolt elő vonzó ajánlattal a miniszterelnök.
„Semmi sem olyan változékony, mint a múlt” – idézte Orbán Viktor optimista, sodró lendületű, jól felépített beszéde elején az MSZMP Politikai Bizottságának egykori tagját, Pozsgai Imrét. A miniszterelnök ennek szellemében tekintett vissza a múlt évre.
Így aztán 2024 nem a Fidesz mély erkölcsi válsága, a gazdasági recesszió, az ipari termelés visszaesése, az akkumulátorgyárak kereslet híján való leállása, az elektromosautó-forradalom elmaradása, a megszorítások és mostanában az infláció újbóli növekedésének éve volt, hanem egy „férfias év”.
Ha Orbán Viktor szerint ez a férfias, akkor úgy tűnik, az ő agyát is megtámadta a genderideológia. Épp ideje lesz beleírni a gránitszilárdságú alkotmányba, hogy „az ember vagy férfi, vagy nő”.
A bármelyik standupos által megirigyelhetően vicces beszédben nem került szóba az sem, hogy 15 év után először megszületett és egyre növekszik egy olyan párt, amely a közvélemény-kutatások alapján megelőzi a Fideszt, és ami 30 százalékot szerzett az uniós választásokon. Eltűnt a centrális erőtér, és a démonná növesztett törpe, az öreg Gyurcsány is nyugdíjba kényszerült. Még azzal is megnevettette közönségét a naponta változó igazságok mestere, hogy azt bírta mondani: ő a régi iskolához tartozik, és így szereti, ha a tegnapi és a mai mondandója egy nyomba vág.

A ravasz Orbán persze jó alaposan megfürdött Trump „én megmodtam” győzelmében, de figyelmeztette táborát, hogy jutalmul ne guruló dollárokra és Marshall-tervre számítson, hanem vámháborúra és nekünk is fájó, brutálisan önző nagyhatalmi arroganciára. Azt már csak az erősebb gyomrúaknak szánhatta, hogy Ukrajnát nem is országnak, hanem „Ukrajna nevű területnek” nevezte. Bizonyára Metternich herceg sem tudott volna ennél kevésbé emberségesen beszélni egy olyan nép sorsáról, akik között nem mellékesen magyarok is vannak.
De mindez mérsékelten érdekli az „Extra Hungariam non est vita” langymelegében élő, a konyhapénzt egyre reménytelenebbül számolgató magyar közönséget.