Állampapírpénzek: mit lehet tenni a Nagy Márton-i őrület idején?
Az inflációkövető lakossági állampapírok kamatfizetése idején szokatlanul sok ügyfélnek kell döntenie arról, hogy mihez kezd a pénzével. A lehetőségekről, a szempontokról és a veszélyekről a HVG több piaci szereplőt kérdezett.
Hat kérdés, hat válasz. Szakértőket kérdeztünk, mihez kezdhet vajon a lakosság az állampapírhozamokkal.
Várakozása szerint a 2025 első negyedéves nagy Prémium Magyar Állampapír- (PMÁP-) kifizetés nyomán a megkapott kamat és a tőke mekkora része maradhat állampapírban, és miért?
Milyen szempontokat vehetnek figyelembe az „átlagügyfelek”, amikor arról döntenek, hogy mit tegyenek pénzükkel ezekben a hetekben?
A befektetési alapokhoz egyre több lakossági új pénz érkezik. Idén mennyi megtakarítás érkezhet a szektorba (a tavalyi 2500 milliárd forintos állománynövekedés után), illetve a befektetési alapokon belül megmarad-e a kötvényalapok dominanciája?
Tuli Péter, a HOLD Alapkezelő intézményi üzletágvezetője
1. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) 2024-es finanszírozási tervében azzal kalkulált, hogy a kifizetendő kamatok háromnegyedét, illetve a lejárt papírokból befolyó összegeket újra befektetik. Egy biztos: az ügyben nagy a médiazaj, különböző számok keringenek. A nagy lejáratok és kamatfizetések a következő hetekben-hónapokban érkeznek, nem kevesebb, mint 1600 milliárd forint.
Tuli Péter, a HOLD Alapkezelő intézményi üzletágvezetője
HOLD Alapkezelő
A PMÁP-befektetőknek három fő típusa van. Az első csoportba azok sorolhatók, akik nem töltenek sok időt a döntéshozatallal, és a meglévő kínálatból választanak, újra befektetik a pénzüket – ezt jelzik a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) magas heti vételi statisztikái. A befektetők egy másik, tudatosabb része átmenetileg szintén állampapírt vásárol, esetleg diszkontkincstárjegyet vesz, és kivárja, milyen új attraktív termékkínálattal jön ki az ÁKK, ők jellemzően úgy tervezik, hogy tartósan állampapír-befektetők maradnak. A harmadik csoport tagjai váltani akarnak, de mégis vesznek a meglévő kínálatból (akár lakossági, akár intézményi állampapírokból), hogy időt nyerjenek. E réteg például ingatlant tervez vásárolni, eurót venni. Összességében elképzelhető, hogy az első negyedévben teljesül az ÁKK célkitűzése.
2. Egy konzervatívabb ügyfél jelenleg is talál megfelelően vonzó állampapír-konstrukciókat (Magyar Állampapír Plusz, Bónusz Magyar Állampapír), ebbe fektetheti megtakarításának egy részét, és kisebb résszel vállalhat némi kockázatot, például egy befektetési alapon keresztül. Az is fontos, hogy a kockázatos részt ne egy időpontban költse el, hanem több részletben, fokozatosan növelve a kockázatot. Hosszú távon azonban érdemes lehet némi kockázatot vállalni (vegyes, részvény- vagy abszolút hozamos alapot venni), és szintén érdemes lehet a megtakarítások egy részét devizában tartani.
EFAMA
3. Valóban jelentősen nőtt a befektetésialap-piac 2024-ben, jelenleg 11 ezermilliárd forint körül van különböző alapokban, ez a növekedés azonban nem egyedülálló. A forintos lakossági állampapírok állománya 2025 januárjában bőven átlépte ezt az összeget, és elérte a 11 310 milliárd forintos álomhatárt, illetve az ingatlanpiacra is rengeteg pénz áramlott befektetési céllal.
Nem volt még olyan, hogy ilyen rövid idő alatt ennyire sok állampapír járt volna le, mint amennyi most fog, a kormány pedig készül egy akciótervvel, hogy a megfelelő helyre vigyék az emberek a megtakarításaikat – mondta el a gazdasági miniszter.
Idén tovább nőhet a befektetési alapokban kezelt vagyon, bár annak bővülése 2025-ben valamivel kisebb lesz, mint tavaly volt. A kötvényalapok dominanciája pedig már a múlt. A hazai befektetők elkezdték keresni a vegyes, részvény- és abszolút hozamú alapokat is, ezzel emelve a kockázatvállalásukat. Az elmúlt időszakban – nem utolsósorban a jó visszatekintő hozamoknak köszönhetően – inkább már ezen alaptípusokba áramlottak a megtakarítások, és kevésbé a különböző pénzpiaci, illetve kötvényalapokba.
Kuti Ákos, az MBH Befektetési Bank stratégiai és elemzési igazgatója
1. Az MNB felmérései alapján az érintett összegek 30 százaléka vándorolhat ki az állampapírpiacról, míg a gazdasági sajtóban megjelent elemzések 60 százalék körüli aránnyal számoltak. Az ügyfelek alapvetően a hosszú távú vagyonmegőrzés és -gyarapítás mentén hoznak befektetési döntéseket, így a felszabaduló összegek jelentős része várhatóan befektetés marad. Az elmúlt hetek tapasztalatai alapján jelentősen nőtt az érdeklődés a hosszú kötvényalapok, a vegyes alapok, a külföldi kötvény- és részvényalapok, az ingatlanalapok, valamint az aranyhoz kapcsolt, illetve abszolút hozamú alapok iránt.
Budapesten is kitart a jó minőség mellett Wolfgang Puck és fia, Byron Lazaroff-Puck – deklaráltan meg is kérik az árát. A világ egyik legismertebb séfje ma is töretlenül aktív a globális étteremhálózatának ügyeiben, de a Spago éttermeket már fiára bízza. Apát és fiát a menü összeállításáról, az öröklés terhéről, egymással való viszonyukról és arról is kérdeztük, milyen kést használnak. Arról is szó esett, hogy miben erősek a budapesti piacok.
