Több nemzedék közös tapasztalata, hogy nehezebb dolga van a lakásszerzéssel, mint a szüleik korosztályának volt. A tulajdonosok ugyan elégedettebbek, mint a bérlők, de az ingatlanok drágulásának még előbbiek sem örülnek.
A Világbank 2022-ben úgy becsülte, hogy az idei évben már 1,6 milliárd embert fog érinteni a lakhatási válság. Az emberek többségének szubjektív tapasztalata pedig igazolni is látszik a borúlátást. Az Ipsos öt kontinens 30 országában (köztük 11 európaiban) végzett felmérése szerint még az ingatlantulajdonosoknak is csak a 23 százaléka gondolja úgy, hogy jól jár a lakásárak emelkedésével – ami szinte mindenhol tapasztalható. Ugyancsak a válságot igazolja, hogy a megkérdezettek fele szerint a saját országában rossz irányba tart a lakhatás ügye.
A lakáspolitikával kapcsolatban leginkább az európaiakra jellemző a borúlátás, a legpesszimistábbak a hollandok, a spanyolok és a magyarok: előbbi két országban a megkérdezettek háromnegyede, nálunk pedig a kétharmada elégedetlen. Hollandiában tízből heten, nálunk pedig hatan vélik úgy, hogy a kormányuk többet tehetne a lakhatási helyzet javításáért, miközben a magyaroknál csak a spanyolok közül érzik többen (a lakosság háromnegyede), hogy nem irányul elég figyelem a kérdésre.
Az érzékelés persze csalóka is lehet.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
