Rémálommá válhat az Egyesült Államokba az utazás, ha nem készülünk fel rá

Az állandó tartózkodásra feljogosító zöld kártya birtokában nyugodtan tért vissza a 34 éves Fabian Schmidt az Egyesült Államokba március 8-án. A mérnökként dolgozó német állampolgár hét éve él kint, fel sem merült benne, hogy beutazásával gond lehet. A határátlépőnek azonban az ellenőrzés után nyoma veszett, családja csak három nappal később, március 11-én tudta meg, hogy hol van: egy Rhode Island-i fogolytáborba szállították, és – ahogy a család fogalmaz – „abuzív” vizsgálatoknak vetették alá. Nem kapott elegendő ételt, kényszerfürdetésnek vetették alá. Fabian Schmidt pánikbeteg, de nem férhetett hozzá a gyógyszereihez sem. A meg nem erősített feltételezések szerint egy korábbi kábítószer-használattal kapcsolatos ügy miatt indult eljárás ellene.

Ő a harmadik német állampolgár, akitől megtagadják a beutazást az Egyesült Államokba, a német kormány vizsgálatot indított a körülmények tisztázásáért. A következő időszakban utazásra készülők számára pedig a német külügy külön tájékoztató csomagot állított össze.

A német hatóságok hangsúlyozzák, hogy minden, a tartózkodás céljára, jellegére, hosszára vonatkozó hamis vagy téves információ miatt retorzió érheti a beutazókat. Nem számíthatnak rugalmasságra vagy elnézésre azok sem, akik a legális időtartamot akár rövid távon is túllépik. Minden hasonló kihágás őrizetbevételhez és kitoloncoláshoz vezethet. A német hatóságok jelezték: nagyon komolyan veszik az utóbbi hónapokban történt incidenseket, és teljes körű kivizsgálást folytatnak.

A 28 éves Rebecca Burke grafikus, brit állampolgár ellen akkor indult eljárás, amikor rövid tartózkodás után Kanadából tért vissza az Egyesült Államokba. Őt is letartóztatták, majd három hétig tartották fogva egy fogolytáborban, mielőtt visszautazhatott volna az Egyesült Királyságba. Ellene azért indult eljárás, mert szállásért cserébe háztartási munkát vállalt, noha csak turistavízummal rendelkezett. Ahhoz, hogy a vele szemben indított eljárás jogi költségeit állni tudja a család, gyűjtést rendeztek, közösségi adakozásból tízezer fontot adtak össze a jótékonykodók, hogy Rebecca Burke megfelelő jogi védelemben részesüljön és mihamarabb visszatérhessen Nagy-Britanniába.

Az általunk megkérdezett magyar állampolgárok arról számoltak be, tudomásuk van a szigorításokról, de nehéz felkészülni a váratlan helyzetekre. Volt olyan Nagy-Britanniában élő magyar állampolgár, aki elmondta: turistavízumot igényelt az Egyesült Államokba. Ő egyike azoknak, akiknek a magyar állampolgársága alapján ugyan járna a vízummentesség a 90 napnál rövidebb tartózkodás esetén, és elegendő lenne csak az elektronikus beutazási engedély (ESTA) online kérvényezése, de korábban tiltólistás országban járt. Ilyen tiltólistás ország Szomália, Jemen, Szíria, Szudán, Irán, Irak vagy éppen Kuba. Ha valaki ezekbe a célországokba utazott, csak a kedvezően elbírált vízumkérelem után látogathat az Egyesült Államokba. Nyilatkozónk ezt sem kapta meg annak ellenére, hogy esetében semmilyen más kockázati tényező nem merült fel.

Többen azt jelezték, hogy a Kanada és Egyesült Államok közötti határellenőrzés szigorodott jelentősen a Trump-adminisztráció januári hivatalba lépése óta. Míg előtte megértőbben kezelték a túltartózkodást, illetve az érvényes ESTA megszerzését (ez akár több napot is igénybe vehetett), most minden előírást szigorúan betartatnak az amerikai hatóságok.

Célkeresztben az egyetemi tanárok és diákok

Tóth Erzsébet Fanni, a bécsi Sigmund Freud Egyetem tanára április elején, szakmai látogatáson járt az Egyesült Államokban. Mivel a kiutasításokról szóló történetek széles körben elterjedtek, ezért különösen gondosan készült a határellenőrzésre.

„Féltem a beutazástól – meséli az egyetemi oktató –, millió narratívám volt, hogy miért is utazok, átgondoltam a kutatási témáimat, amelyek nagyon aktuálisak, hogy válaszolni tudjak a kérdésekre. Végül nagyon rövid időn belül átjutottam az ellenőrzésen, de az egyetemi környezetben, ahova érkeztem, azt tapasztaltam, mindenki a menekülő útvonalat keresi.”

Az egyetemi szférában dolgozók különösen aggódnak, miután több amerikai egyetem is konfliktusba került a Trump-adminisztrációval, és felmerült a szövetségi támogatások megvonása az intézményektől. „A csoportomból az egyik PhD-s, egy német hallgató körülbelül egy éve kijutott a Princetonra. Az egyetem azt mondta neki, nem utazhat külföldi konferenciára, mert a visszajutást nem tudják garantálni. Egy másik kolléga turisztikai célból New Yorkba utazott hozzá a minap, a JFK reptérre érkezett, őt másfél órán át faggatták a pultnál, minden foglalást, a látogatás célját és az ott-tartózkodás  terveit bizonyítania kellett. Az, hogy az elit Princeton egyetemen látogatja meg az egyik kollégáját, nem számított” – mondta Farkas Máté, az aacheni RWTH egyetem PhD-hallgatója.

A new yorki JFK repülőtér I. terminálja

AFP / Kena Betancur

A Princeton egyetem vezetése azzal számol, hogy a szövetségi pénzek szűkítése miatt elbocsátásokra kényszerülnek; továbbá, rövid távon le kell majd építeniük a külföldi munkavállalóikat. Ergo, minden nem amerikai professzort és kutatót de facto kitoloncolás fenyegeti.

Nem csak azok aggódhatnak, akik rosszul töltik ki az ESTA kérdőívét, esetleg akik túllépik a legális tartózkodás időkeretét, vagy akik szakmájuk miatt számítanak „kockázati” tényezőnek. Friss szigorítás, hogy a Trump-adminisztráció életbe léptetett egy gender-irányelvet, amely szerint az Egyesült Államokban csak két nem létezik. Ez azoknak a beutazóknak okozhat problémát, akiknek az útlevelében a nemi hovatartozás megjelölésénél az X szerepel (erre a német útlevél lehetőséget ad), vagy akinek az útlevelében szereplő nemi besorolás nem egyezik a születéskor megállapított nemmel.

Mire ügyeljen, aki utazna?

Kerestük a magyar külügyminisztériumot és konzuli szolgálatot, hogy megkérdezzük: melyek a legfrissebb ajánlások az Amerikai Egyesült Államokba való beutazással kapcsolatban, de egyelőre nem érkezett válasz. A konzuli szolgálat tájékoztató oldalán mindenesetre az Egyesült Államokkal kapcsolatban megjegyzik: “A határellenőrzés az elmúlt hónapokban jelentős mértékben megszigorodott, az ESTA-val utazókat alaposabb vizsgálatnak vetik alá belépéskor. Amennyiben az utazó turisztikai/üzleti célú belépési szándékát illetően kétség merül fel, az USA hatóságok a határellenőrzés során visszafordítják a határ átlépése előtt.”

A külügyet hiába kérdeztük arról is, hány magyar állampolgár kért jogsegélyt a szigorítások életbe lépése óta. A német külügy mindenesetre azt javasolja, hogy legalább két hónappal az utazás megkezdése előtt igényelje az ESTA engedélyt az, aki erre jogosult, ha pedig az elektronikus engedélyt elutasítják, akkor időben forduljanak vízumért. Számítsanak arra is, hogy megnőtt az elutasított vízumkérelmek száma.

Végső döntés a határon

Bármennyire is körültekintően készül fel valaki a beutazásra, számítania kell arra, hogy csak a határon dől el, tényleg beléphet-e az Egyesült Államok területére, az ellenőrzést végző megbízott felülbírálhatja a meglévő engedélyeket. A belépés megtagadása esetén indoklást a DHS Traveler Redress Inquiry Program (DHS TRIP) programon keresztül lehet kérni.

Az utazóknak speciális biztonsági intézkedésekre is számítania kell azon túl, hogy a Secure Flight Program keretében a légitársaságok és utazási szolgáltatók továbbítják az utasok személyes adatait a Közlekedésbiztonsági Igazgatóságnak (TSA). A határon pedig ujjlenyomatokat vesznek, és digitális arcfotókat készítenek a belépőről.

A német külügy azt javasolja, hogy a poggyászt nyitott állapotban adják fel az utasok, a csomagokat ugyanis mindenképpen átnézik, a zárt bőröndök sérülhetnek, amikor a hatósági felnyitja azokat. Az is a vizsgálathoz tartozik, hogy az amerikai ellenőrzés során az elektronikus eszközöket, például laptopokat átvizsgálhatják, és az adatokat megőrzik egy esetleges felülvizsgálat érdekében. Az amerikai szövetségi törvény felhatalmazást ad ugyanis a kormányzati tisztviselőknek a személyes tulajdon átkutatására a határátkelőhelyeken, akkor is, ha a tulajdonost nem gyanúsítják semmivel.

A szabályok pontos betartásának azért is van tétje, mert a kitoloncolás bonyolult folyamat, a szabályszegők hosszas kényelmetlenségnek tehetik ki magukat. A hatóságoknak 90 napja van a kiutasításra, és ez az időszak meghosszabbítható. Nemcsak az jelent problémát, hogy az érintettnek el kell hagynia az Egyesült Államokat, hanem az is, hogy akár három hónapot is eltölthet a különböző fogvatartási intézményekben. Azok ellen, akik nem működnek együtt a hatóságokkal, külön büntetőeljárás is indulhat, a kitoloncolási végzés kibocsátása után pedig öt évre kitiltják az érintettet az Egyesült Államokból.

–

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!