Ébren töltött időnk felében lélekben nem ott vagyunk, ahol éppen vagyunk. Figyelmünk elkalandozik, problémákon rágódunk: ez vezetőként különösen kellemetlen tapasztalat. A tudatos jelenlét gyakorlásával nemcsak jobban tudunk összpontosítani a munkában, de végre jelen lehetünk a pillanatban is.
Tegye a szívére a kezét, és legyen őszinte: a legutóbbi munkahelyi megbeszélésen hányszor kalandozott el a figyelme? Talán a reggeli családi veszekedés mondatai jutottak eszébe, és újra átélte azt a dühöt, amit akkor; talán elkezdett a jövőjén töprengeni, és közben egyre borúlátóbb gondolatai támadtak („úgysem kapom meg a fizetésemelést” / „örökre szingli maradok” / „vajon minden rendben lesz a gyerekkel?”). De az is lehet, hogy egyszerűen csak az üres hasa felől érkező jelzések, vagy egy kolléga(nő) látványa kötötte le a figyelmét. Bármi történt is, elkalandozó figyelme miatt sokkal kevésbé (vagy egyáltalán nem) emlékszik, mi történt a megbeszélésen.
Így működünk
Ha így volt (ami szinte biztos), semmiképp se legyen bűntudata: így működik az emberi elme. Az ébren töltött időnk körülbelül felében a figyelmünk nem ott és nem akkor van, ahol vagyunk. Elménk elkóborlása (mind wandering) természetesen nem csupán munkahelyi szituációkban jelenik meg: ugyanúgy előfordul, hogy otthon, vagy épp nyaraláskor, amikor minden adott lenne ahhoz, hogy jól érezze magát.
A tengerparton heverészik, hallgatja a hullámok zúgását, élvezi a napsütést, amikor eszébe jut az egyik rosszul sikerült tárgyalása. Elkezdi ostorozni magát, újra és újra végiggondolja, hol rontotta el, mit kellett volna tennie. Talán azt gondolja, nincs jövője ezen a pályán, és szakmát kellene váltania; elkezd aggódni a jövője miatt (ha családja van, akkor pedig még a család jövője miatt is).
Az elméje egyetlen másodperc alatt eltávolította a tengertől, a kellemes napsütéstől – ennek pedig az lesz a következménye, hogy az érzéseit, a hangulatát és a testi reakcióit nem a valóság élményei (heverészés a napernyő alatt) alakítják, hanem a felidézett múlt emlékei vagy pedig a jövővel kapcsolatban alkotott szorongáskeltő forgatókönyvek.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
