Az európai vásárlók jellemzően nem optimisták, a különbségek ellenére egy (árrés)sapkában járunk – kivéve azok, akik a luxusdivatárukat keresik. Friss, hét tagállamban készült, 16 ezer fogyasztót bevonó felmérés a Boston Consulting Group (BCG) hírlevelében.
Nagymértékű bizonytalanság övezi az európai fogyasztók mindennapjait 2025-ben: gazdasági, politikai és környezeti aggodalmak miatt egyre többen gondolják újra a mindennapos kiadásaikat. A BCG friss jelentése szerint a megkérdezettek több mint fele (54 százalék) borúlátó hazája gazdasági kilátásaival kapcsolatban – ez 7 százalékpontos növekedés 2024 júliusához képest. Ráadásul a válaszadók 52 százaléka napi szinten aggódik személyes pénzügyei miatt, ami 9 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.
A BCG európai fogyasztói hangulatjelentése egy 2025 áprilisában, több mint 16 ezer fogyasztó bevonásával, kilenc európai országban készített felmérésen alapul (itt lehet megnézni az országokra bontott adatokat). A felmérés szerint egyre többen fogják vissza a költéseiket, és egyre inkább megnézik, mire adnak ki pénzt – most már tényleg a jó ár-érték arány számít. A fogyasztók a két véglet – az alapvető szükségletek és a luxuscikkek kivételével – visszafogják a nem létfontosságú kiadásokat. A vásárlói preferenciákat és elvárásokat pedig az online vásárlás, a fenntarthatóság és az akciók keresése alakítja át.
A gazdasági bizonytalanság leginkább Franciaországban és az Egyesült Királyságban érhető tetten: e két országban a megkérdezettek 70-70 százaléka aggódik az országa kilátásai miatt, míg a legoptimistább Dániában csak 23 százalékuk.
Ami a politikai helyzetet illeti, az európaiak 57 százaléka pesszimista.
Az aggodalom mértéke azonban eltérő. Míg Franciaországban a fogyasztók több mint 73, Romániában 71, Spanyolországban 70 százaléka borúlátó, addig a skandináv országokban ez az arány csupán 38 százalékos. A vámháború kevésbé aggasztja a fogyasztókat – csupán 30 százalékuk említette –, ugyanakkor a fenntarthatóság és a klímaváltozás 42 százalékuk számára jelent aggodalmat.
„Európa-szerte a fogyasztók egyre inkább megfontolják a költéseiket. A következő hat hónapot tekintve csak az alapvető fogyasztási cikkek, mint az élelmiszer és háztartási szükségletek esetében számítanak a kiadásaik növekedésére” – mondja Lakatos-Török György, a BCG budapesti szenior projektvezetője, a tanulmány egyik szerzője. „A vásárlók döntéseit a vonzó ár mellett egyre jobban befolyásolja az adott márka etikai és fenntarthatósági tevékenysége. Ebben a közegben a márkák számára most kiemelten fontos a bizalom, az etika és az ár-érték arány, hiszen mindezek alapján versenyeznek.”
Az ár-érték arány minden vizsgált országban a legfontosabb vásárlási szempont lett – a válaszadók 59 százaléka említette. A megtakarítás lehetősége (48 százalék) és az alacsony árak (47 százalék) a második és harmadik helyen szerepeltek. A fogyasztók a nem alapvető kiadásokat visszafogják, így például ruházatra 22 százalékkal, alkoholra 18 százalékkal, nassolnivalókra 15 százalékkal kevesebbet költenek. Az alapvető háztartási termékekre fordított kiadások azonban nőttek – azonban főként az infláció, és nem a mennyiség miatt. A luxusdivat viszont ellentétes irányt mutat: a magas jövedelmű fogyasztók és a luxusvásárlók a következő hat hónapban növelni tervezik e kategóriában a kiadásaikat.
A 2024-es évhez képest a fogyasztók valamelyest csökkentették az online vásárlásaikat, különösen a nem létfontosságú termékek esetében. A megkérdezettek közel háromnegyede (72 százalék) továbbra is elengedhetetlennek tartja a fizikai boltokat. Eközben – az online vásárlások során – új elvárás a legfeljebb kétnapos szállítás. Az olyan termékkategóriák esetében, mint az élelmiszer és az alkohol, a fogyasztók 83, illetve 71 százaléka várja ezt el. A válaszadók közel fele (45 százalék) figyelembe veszi a fenntarthatóságot vásárláskor – ez 5 százalékpontos növekedés –, de átlagosan a fogyasztóknak csak 17 százaléka hajlandó többet is fizetni ezért, ami viszont 1 százalékpontos csökkenés 2024-hez képest.
Egyre többen vásárolnak használt ruhát, játékot, luxuscikket vagy bútort. Az európai fogyasztók ötöde rendszeresen vásárol használt cikket. Ennél a skandináv országokban az arány 10-15 százalékponttal még magasabb is, míg Spanyolországban és Olaszországban 5-10 százalékponttal alacsonyabb. Vásárlás előtt a fogyasztók mérlegelik az etikai szempontokat is. Több mint egyharmaduk állítja, hogy bojkottál márkát etikai vagy politikai okokból – ami 6 százalékpontos növekedést jelent a 2024-es adathoz képest. Ez a változás azt mutatja, hogy a márkáknak nemcsak a pénztárcákhoz, hanem a fogyasztók értékrendjéhez is igazodniuk kell.
„Ez meghatározó időszak a kiskereskedőknek és a fogyasztási cikkeket gyártó cégek számára” – mondja Lakatos-Török. „A márkáknak és kereskedőknek határozott döntéseket kell hozniuk mind a termékportfóliójuk, mind az árazás tekintetében. A jelenlegi környezet kihívásokkal teli, de a növekedés vissza fog térni.”
A BCG kutatása hét EU-tagállamban: Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Romániában, Spanyolországban, Svédországban, valamint az Egyesült Királyságban és Norvégiában készült 16 ezer fogyasztó megkérdezésével.
Nyitókép: Caricature shop, Thomas Rowlandson / Artvee.com
Tetszik, amit olvasol? |
| Ez a hírlevél csak egy a sok közül. A hvg360-on 10+ hírlevél közül választhatsz. Ezeket egyfelől szakmájukban kiemelkedő szerzők írják például a gazdaság, a menedzsment vagy a viselkedéstudomány területeiről, másfelől a HVG sokat látott újságíróit követhetitek: érdekes összefüggések adatokon keresztül, változó világunk jogi értelmezése, személyes történetek közéletről női szempontból, szemérmetlen dömpingű kultúrajánlat és külföldi lapok heti hírszemléje. |
| FELIRATKOZOM >> |
A hírlevél a HVG és a Boston Consulting Group együttműködésében, támogatott tartalomként jött létre.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.
