Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Nagymértékű bizonytalanság övezi az európai fogyasztók mindennapjait 2025-ben: gazdasági, politikai és környezeti aggodalmak miatt egyre többen gondolják újra a mindennapos kiadásaikat. A BCG friss jelentése szerint a megkérdezettek több mint fele (54 százalék) borúlátó hazája gazdasági kilátásaival kapcsolatban – ez 7 százalékpontos növekedés 2024 júliusához képest. Ráadásul a válaszadók 52 százaléka napi szinten aggódik személyes pénzügyei miatt, ami 9 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.
A BCG európai fogyasztói hangulatjelentése egy 2025 áprilisában, több mint 16 ezer fogyasztó bevonásával, kilenc európai országban készített felmérésen alapul (itt lehet megnézni az országokra bontott adatokat). A felmérés szerint egyre többen fogják vissza a költéseiket, és egyre inkább megnézik, mire adnak ki pénzt – most már tényleg a jó ár-érték arány számít. A fogyasztók a két véglet – az alapvető szükségletek és a luxuscikkek kivételével – visszafogják a nem létfontosságú kiadásokat. A vásárlói preferenciákat és elvárásokat pedig az online vásárlás, a fenntarthatóság és az akciók keresése alakítja át.
Még rosszabb, rosszabb, rossz
Boston Consulting Group
A gazdasági bizonytalanság leginkább Franciaországban és az Egyesült Királyságban érhető tetten: e két országban a megkérdezettek 70-70 százaléka aggódik az országa kilátásai miatt, míg a legoptimistább Dániában csak 23 százalékuk.
Ami a politikai helyzetet illeti, az európaiak 57 százaléka pesszimista.
Az aggodalom mértéke azonban eltérő. Míg Franciaországban a fogyasztók több mint 73, Romániában 71, Spanyolországban 70 százaléka borúlátó, addig a skandináv országokban ez az arány csupán 38 százalékos. A vámháború kevésbé aggasztja a fogyasztókat – csupán 30 százalékuk említette –, ugyanakkor a fenntarthatóság és a klímaváltozás 42 százalékuk számára jelent aggodalmat.
„Európa-szerte a fogyasztók egyre inkább megfontolják a költéseiket. A következő hat hónapot tekintve csak az alapvető fogyasztási cikkek, mint az élelmiszer és háztartási szükségletek esetében számítanak a kiadásaik növekedésére” – mondja Lakatos-Török György, a BCG budapesti szenior projektvezetője, a tanulmány egyik szerzője. „A vásárlók döntéseit a vonzó ár mellett egyre jobban befolyásolja az adott márka etikai és fenntarthatósági tevékenysége. Ebben a közegben a márkák számára most kiemelten fontos a bizalom, az etika és az ár-érték arány, hiszen mindezek alapján versenyeznek.”
