Mi mentheti meg a Földet és az emberiséget az éghajlatváltozás pusztító következményeitől? Összeállításunkban olyan ígéretes technológiák közül válogattunk, amelyek globális méretekben észszerűen megvalósíthatók (megvalósítandók), illetve kisebb léptékben már ma is működnek.
„Egy ember mindig érdekes” – ez a kijelentés, egy beszélgetésből kiemelt idézet, a címe Birkás Ákos emblematikus, a műfaj határait tágító, de alapvetően portrénak tekinthető képeiből rendezett kiállításának a Vintage Galériában. A 2018-ban elhunyt alkotó műveinek mostani válogatása alapos átgondolásokat és szándékokat mutat, és egyben egy új időszak kezdetét is jelzi a már lezárult életmű további történetében.
Kirobbanó sikerű testsúlyfogyasztóinak köszönhetően az idén százéves Novo Nordisk túlsúlyossá vált a dán gazdaságban, és nem győz eleget szállítani kiéhezett vevőinek.
Caroline de Gruyter szerint Budapest hanyatlóban van, szó szerint és átvitt értelemben is. Ezt helyi forrásai szerint a miniszterelnök főváros-politikája okozza.
Tovább támadják a kereskedőhajókat a jemeni húszi lázadók, és miután az USA a legénységgel együtt három csónakjukat megsemmisítette, Irán átküldött egy hadihajót a Báb el-Mandeb szoroson. A feszültség miatt a Vörös-tenger helyett inkább Afrikát megkerülve közlekedik már a konténerszállító hajók fele. Nőnek az árak, nőnek a kockázatok, és ha a konfliktus elhúzódik, azt akár Európa dízelellátása is megszenvedheti.
Sokkal többet tehetnének a politikusok Európáért, ha hallgatnának a közvéleményre. Donald Tusknak és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszternek igaza van, amikor fegyverkezésre kapacitálja a Nyugatot: az EU vezetőinek nem elég kiállnia, cselekednie is kell, hogy véget érhessen a háború – úgy, ahogy az európai emberek és értékek megkövetelik. A Visegrad Insight főszerkesztőjének véleménycikke.
Szerzőnk A tanári szoba című filmet idézi meg példaként, hogyan fest a jogtudatosság, a hatáskörök tisztelete, az önérzet és az öntudat, és a civil ellenállás kultúrája. Vélemény.
A súlyos szabálytalanságokkal teli szerbiai választásokról és Vucic győzelmének következményeiről ír a Guardian. A lengyel választások utáni helyzet mutatja, milyen kihívásokat jelent visszacsinálni demokrácia-ellenes intézkedéseket, írja a Die Zeit. Egy, a Wall Street Journalban megszólaló amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint a tűzszünet hozhatná meg az előrelépést Ukrajnának, míg egy brit katonai szakértő a Daily Telegraphban sötét jövőképet fest. Bidennek fel lesz adva a lecke az idén a külpolitikában, írja az USA korábbi NATO-nagykövete a Politicóban. Az izraeli legfelsőbb bíróság döntéséről ír a Der Standard és a Wall Street Journal is. Utóbbi a kínai államfő újévi beszédével is foglalkozik, mely Tajvan kérdését is érintette. A Die Presse szerzője szerint 2024 nem az elektromos autók éve lesz.
Valóban igaz, hogy januárban jobban teljesít a tőzsde, mint az év maradék részében? Vagy az, hogy ha a január jó a gazdaságban, akkor az egész év az lesz? Netán hogy teliholdkor érdemes részvényeket venni és újholdkor eladni? Sok babona és valódi elmélet terjeng a gazdaság és a naptár összefüggéseiről, és még csak nem is mind teljes butaság: akad olyan, amiben tényleg van valami igazságtartalom, csak jól kell értelmezni.
Izraeli dróncsapás végzett a Hamász katonai szárnyának ciszjordániai vezetőjével, az EU utalt Magyarországnak, súlyos baleset történt a tokiói reptéren. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Az igazi kultúrharcot nem a kormány, hanem az újbaloldal folytatja. Baán László, a Szépművészeti főigazgatója szerint a háború legfeljebb olyan tartós tűzszünettel zárulhat majd, amely sokkal közelebb lesz a miniszterelnök két éve hangoztatott álláspontjához, mint az Ukrajnát támogató nemzetközi koalíció céljaihoz. A főigazgató beszél a Liget projekt 10 évéről is, a Városligetben még felépíteni tervezett épületekről, valamint arról, mi lesz a Várban található Nemzeti Galéria épületének sorsa.
Fenntartásos rajongással számolt be a világmédia a Glock-pisztoly osztrák atyjának életművéről, miután Gaston Glock 94 éves korában elhunyt. Szeretettel Bécsből-cikksorozatunk legfrissebb része.
Az alkotmánybíróság megfúrhatja a költségvetés elfogadását, az államfő feloszlatja a parlamentet, a törvénysértéseket sokszor csak törvénysértéssel lehetne megszüntetni. A nyolc év után ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság nem akar beletörődni a hatalom elvesztésébe.
Garancsi István egyik fontos embere irányítja a beruházó Mohamed Alabbar magyarországi cégét. Számos más fejlemény is alátámasztani látszik, hogy a kormányzati megbízásokkal eddig is bőségesen ellátott gazdasági szereplők ebből a projektből is hasznot húzhatnak.
A pénzromlás üteme csökkent, de szintje még mindig elég magas ahhoz, hogy ne oldódjon a háztartások inflációs fóbiája. Közben a magyar gazdaság irányítói továbbra sem találják a közös nevezőt, a sok bizonytalanság miatt a szakértők várakozásai is eltérők.
El lehet-e a tiltani Donald Trumpot, hogy elinduljon a választásokon, teszi fel a kérdés a Financial Times. Az amerikaiak minden eddiginél jobban hajlanak a tekintélyelvűségre, írja a Time. A Neue Zürcher Zeitung a szerb belpolitikát elemzi. Az USA Kína-politikáját tárgyalja a neves közgazdász, Daron Acemoglu. Az ukrajnai háborúról ír, az Egyesült Államok felelősségét veti fel a Washington Post.
Eddig 30 halottról tudni, Japán próbál magához térni a nagy földrengés után, Kijevet lövik az oroszok, a Hamász áldozata lett az eltűntnek hitt magyar férfi, rossz hírek a síelés hazai szerelmeseinek. Ez a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.