Bécsben szokatlan vállalkozásba vágott egy építész, az átalakított földszinti volt üzlethelyiségek szállodaként szolgálnak. Vannak, akik nem értik, miért akar valaki sok pénzért az "utcán" aludni, persze ha ezt street loftnak hívják, máris trendinek tűnhet.
A magyar történelem Mohács utáni évszázadainak egy megkerülhetetlen élménye a hintapolitizálás, a XVI-XVII. században a török és a német között őrlődtünk, aztán Trianonig a kuruc-labanc dichotómia határozta meg a közéleti gondolkodásunkat, a két világháború között pedig a revíziós vágyaink diktálta igyekezetből úgy törekedtünk minél jobban profitálni a német orientációból, hogy azért cserébe a kötelező minimumot akartuk nyújtani csak. Ami összeköti a múlt ezen nagy hintajátszmáit, az az, hogy valamilyen formában mindig kényszerpályán voltunk és egy erősen korlátozott mozgástérből próbáltuk kihajtani a legjobbat. Volt, amikor még össze is jött, máskor pedig csúfos kudarcot vallottunk. A hintapolitika ugyanis kockázatos játék, így nagyon fontos, hogy akkor van értelme csinálni, ha van egy nagy közös cél, amiért érdemes dolgozni, ha úgy alakul, még önmagunk ellenében is.
Egy pesszimista szembesült a jó hírekkel egy rossz évben, Orbán sok mindenre hajlandó az uniós pénzért. Hogyan egyensúlyoz Joe Biden az ukránok és oroszok között? Nemzetközi lapszemlénk a hvg360-on.
Levezeti, miért járja a végét Putyin rendszere.
Korrajz a huszonévesek szorongásairól, az intimitás kiüresedett hajszolásáról és az apahiány jelenségéről Szilágyi Zsófia Emma Szonja című könyve.
Magyar szabadalom teheti lehetővé annak megállapítását, hogy mikor esedékes az újabb oltás a koronavírus ellen.
A magyar politika kedvelt elfoglaltsága, hogy bürokráciacsökkentő intézkedéseket hoz, amiknek aztán semmi hatásuk nincs. A Duma Aktuál humoristái Litkai Gergely vezetésével a most bevezetett legújabb csomag felől néznek vissza az elmúlt 15 év hiábavaló próbálkozásaira. Litkai eközben saját takarékossági elképzeléseit is megosztja velünk. Közben megtudhatjuk azt is, mi köze van Rogán Antalnak és Pintér Sándornak a Csillagok háborújához.
„A szakmán belül ismernek – többre nem is vágytam.” Ezzel a visszafogott, titokban mégis reménykedő mondattal zárja Zenetörténeteim című könyvét a Zeneakadémia könyvtárának egykori igazgatója, Gádor Ágnes, aki nyolcvanadik születésnapjára időzítve jelentette meg – könyvének alcímével szólva – életútkalandjait.
A liberális Nyugat és az iszlám szigorúan értelmezett értékei is összecsapnak a hagyományőrző, de az emberi jogokat megnyirbáló és a vendégmunkásokat kihasználó Katarban, amely a klímája miatt télre halasztott labdarúgó-világbajnokság házigazdája.
A Tévé Macitól a Futrinka utcáig, Mazsolától Frakkig, Kukori és Kotkodától A szeleburdi családig lehet sorolni Bálint Ágnes ikonikussá vált történeteit, amelyek gyerekek millióit szórakoztatták és tanították.
"Bár előfordulhatna", hogy verset írjon, de életművét lezártnak tekinti Lator László tanár, költő, szerkesztő, aki már 40 is elmúlt, amikor megjelent első verseskötete. "Soha nem szégyelltem nevén nevezni a dolgokat", mondja szókimondóan erotikus verseiről, "Lehetséges minden szót úgy használni, hogy ne legyen cseppnyi trágárság se benne". Lator Kárpátalja szülöttjeként fokozott aggodalommal figyeli az ukrajnai eseményeket: "Szerintem vége a magyarlakta területeknek. Elmenekül, aki csak teheti.", mondja, a ma 95 éves Lator László. HVG-portré.
Erős János, aki az állami Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója volt, most nevére vette a Hunt Invest Kft.-t.
Elkerülhetetlennek tűnik a fenntarthatatlannak tűnő magyar vízhálózat nagy részének állami tulajdonba adása, és ebből is csak a NER-közeli vállalkozók profitálhatnak.
Kereszttűzben a migrációval érintett frontországok. Az ukrán menekültek megsegítése népszerű a nyugati lakosság körében, de az afrikaiakhoz, ázsiaiakhoz kedvezőtlen a hozzáállás. Magyar agytröszt immár Brüsszelben is. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Orbánnak nem rosszak a lapjai, a tétet ő maga emelte meg. Ki mivel érvel az uniós pénzekről szóló vitában?
Hiba a korallzátonyok feltöltése, az úszó lakótelepek építése jobban kíméli a környezetet.
Kevés pénz és még kevesebb hatalom maradt a kultúrharcos Demeter Szilárdnál. Nem lendített nagyon a magyar irodalmon és zenén, igaz, nem is rontott rajta. Mindeközben vannak ellenségei a jobboldalon is – tarthat a baráti tűztől.
Felesleges pénzkidobás, sőt történelemhamisítás és politikai ámokfutás folyik a Budai Várban, vagy értő restauráció, amivel végre begyógyulnak a háborús sebek? Erre keresi a választ a HVG kétrészes dokumentumfilmje a várnegyed tucatnyi helyszínén, olyan terekben is, ahová a hétköznapi látogatóknak eddig nem volt bepillantásuk. Az első epizódban az újjáépült Szent István-terem, a Lovarda és a Főőrség laktanyája mellett a Palota visszabontása és további sorsa kerül a középpontba.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen Pesten, a Király utcában jártunk.
Szerelem és demencia. Az apa könyvtára. És Léa Seydoux, aki még soha nem volt annyira szerethető, mint az Egy szép reggelen című Mia Hansen-Love filmben.
