Van-e valami Putyin kezében, amivel tönkreteheti Orbánt, ha nem engedelmeskedik? Próbáljuk kitapogatni, mi lehet az, ahogy a fizikusok keresték a fekete lyukakat, közvetett megfigyelésekből következtetve. De mi van, ha a zsaroló nem ő és nem orosz? Ez a riasztóbb opció. Vélemény.
Csúszó szavazás, félmegegyezések, befagyóban lévő EU-s pénzek. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
A politológusprofesszor szerint Orbán Viktor legújabban már nem is pávatáncot lejt, hanem egyszerűen fojtófogást alkalmaz az Unión. Müller úgy véli, nem lehet csak úgy napirendre térni afelett, hogy a magyar miniszterelnök mennyit ártott az integrációnak az évek óta eredményes politikai szabotázsával.
A forint gyengülése, a devizatartalék kimerülése, a növekvő államadósság és a piaci szereplők bizalmatlansága mind köthető a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti, gyakorlatilag a parlamenti választások óta húzódó vitájához. Mennyire késett el az ország? Mire lehet számítani, ha még hónapokig tart a civakodás?
Visszafoglalják a Várat. Na de kitől is? – teszi fel a kérdést Erő Zoltán, Budapest főépítésze. A HVG dokumentumfilmjének második, záró epizódja a hatalmi reprezentáció és az új üzleti elit lopakodásáról szól, ami oly módszeresen kebelezi be a Budai Várat, mint a látszólag békésen sétálgató janicsárok 1541-ben. A folyamatot egyszerre jellemzi a 100 évvel ezelőtti állapotok helyreállítása és önkényes építészi megoldások, a kultúra ki- és a minisztériumok beköltöztetése, méltó restauráció és Disneyland-színvonalú replikák.
A korszerű szervezett bűnözés atyja, a XX. század talán legzseniálisabb gonosztevője 125 évvel ezelőtt, 1897. november 24-én született egy kis szicíliai bányásztelepülésen, egy kénbányász családjában. Bűneiért sok száz év büntetést érdemelt volna, de lehet, hogy abban éppen ártatlan volt, amiért elítélték. A börtönből hathatósan segítette az Egyesült Államok haditengerészetét a világháborúban. Hálából kiszabadult a börtönből, és szülőhazájában folytathatta a bűnözést.
Patakvér nem folyik a színpadon, de a székesfehérvári Vörösmarty Színház előadása a mának szól.
A kényszerhelyzetekhez és az uniós normákhoz való alkalmazkodás határozza meg Orbán Viktor lépéseit, még ha úgy is tesz, mintha változatlanul világmegváltó elképzelésein dolgozna. A kérdés most az: hol van az általa korábban a gyengeség jelének tartott kompromisszumok végső határa.
A neves európai elemző, az Oxfordi Egyetem professzora úgy látja a Guardianben megjelent legújabb kommentárjában, hogy eljön még a béketárgyalások ideje, ám minden eddiginél súlyosabb tévedés, ha valaki most sürgeti a megállapodást a Kremllel.
Kezdetnek nem lenne rossz a klímacsúcs döntése a kár- és veszteségalapról, de végzetes lehet, ha a közösség nem képes felismerni, hogy a díszesen aláírt ígéretek mit sem érnek. Úgy tűnik, a klímaváltozást tagadó populisták ideje lejárt, de a szélsőjobb kezdi kisajátítani a zöldmozgalmakat, utat tör magának az ökopopulizmus és az ökofasizmus. Vélemény.
Miért néznek lefelé a halak, miközben úsznak? Természetesen azért, hogy meg ne botoljanak. Legalábbis valami hasonló következtetésre jutottak egy nemrég publikált kutatás szerzői.
Lantos Csaba új minisztériuma alá tartozik majd a pályát üzemeltető cég, igaz, Palkovics László is ott lesz a közelben.
A jogi pályáról egyebek közt azért tanácsolták el, mert már egyetemistaként túl ismert volt. Az igazságérzete azonban ma is megvan, keserűen tapasztalja, hogy ma bunkónak lenni menő, hogy értelmetlen háború folyik a szomszédban, vagy hogy „ismert erdei körök” szerint kitiltották a közmédiából. Pont 60 éve kezdte a pályát, ezt egy különleges albummal ünnepli, amelynek címe és üzenete is: Te szeress legalább. Interjú.
Úgy tűnt, Brüsszel megenyhül, de a jelek szerint mégsem ez történt, továbbra a 17 és a 27 pontos jogállami feltétel teljesítését várja Magyarországtól. Orbán nagy-magyarországos sálja fölött nem tudnak napirendre térni. Mi lenne, ha a Scholz német kancellár országa 1945 előtti határait, Putyin pedig a szovjet határokat mutató térképpel jelenne meg? Válogatás a világlapok írásaiból.
A jegybank felségterületén végrehajtott lépéssel a kormány a Nemzeti Bank stratégiai céljait rombolja: bevezetett még egy kamatstopot, ezúttal a banki nagybetétekre.A költségvetésnek ez jó lehet, ám egyéb következményeit nehéz megjósolni. A kormány a gazdaságpolitikájáért intőt kapott a Nemzetközi Valutaalaptól is.
A fideszes EP-képviselők nem szavazták meg, hogy Oroszország terrorizmust támogató állam, Japán megverte Németországot a világbajnokságon. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
A német lap szerkesztője szerint kiderült, hogy a magyar reformterv, amivel Orbánék az Európai Bizottságnál lobbiznak, nem irányul a jogállam visszaállítására, nem állítja helyre a Magyarországon kialakult autokráciát.
Teljes kudarcot vallott az Orbán-kormány kísérlete, hogy Magyarország megfeleljen az EU korrupcióellenes kritériumainak. A vállalások jelentős része elbukott az uniós vizsgán, ami egyrészt pótvizsgát, másrészt bizonytalan ideig késlekedő és befagyasztott eurómilliárdokat jelent. A kormány lehetséges fegyvere maradt viszont a zsarolás.
Tovább folytatódott a felsőoktatási felvételi átlagpontszámok számottevő emelkedése. Idén már 400 pontos átlagot értek el a felvételizők, ami ötpontos javulás a tavalyi, és kilencpontos a két évvel ezelőtti eredményekhez képest. Ennek okait is elemzi a HVG legújabb rangsorkiadványa, a Diploma 2023.
Az egyetemi rangsorok összeállításánál egyre inkább szempont a mennyiségi mutatók mellett a konkrét tudományos-egyetemi teljesítmények különbözősége, a tudományos és egyetemi oktatási tevékenységének kreatív, tartalmi tényezői. Többek közt ezzel is foglalkozik a HVG legújabb rangsorkiadványa, a Diploma 2023.
