17 ezer halott, több milliárd dolláros kár az izmiti katasztrófában – HVG-cikk az 1999-es török földrengésről

Az augusztusi törökországi földrengés következtében tízezrek kerültek sátorvárosokba, s sorsuk továbbra is megoldatlannak látszik. Az első átfogó felmérések szerint azonban a gazdaság viszonylag könnyen átvészelheti a katasztrófát, amely – paradox módon – még hozzá is segítette Ankarát, hogy az EU hivatalos tagjelöltjévé váljon. Az 1999. augusztus 17-i izmiti földrengés a Richter-skála szerint 7,4-es erősségű volt, vagyis csaknem akkora, mint a mostani törökországi-szíriai földrengés. Az akkori rengés epicentruma az ország másik felén, Isztambul közelében volt. Következményeiről a HVG az év november 13-án számolt be, ezt közöljük újra.











Nagy Iván László: 5 lecke arról, miért nem Donáth Annáé és Dobrev Kláráé a holnap Magyarországa

Az ellenzéki pártok megnézték a 2022-es választás eredményét, és magukban nem találtak hibát, csak abban, hogy egyáltalán összefogtak. Idén ennek megfelelően külön-külön, saját vezéregyéniségekkel futnak neki a rendszer megdöntésének. Az ellenzéki önkritika hiánya azonban nyílegyenesen újabb bukáshoz vezethet, ugyanis Orbánt saját játékában nem lehet megverni, ezzel még próbálkozni sem érdemes.


Hamisított történelem – 7. rész: Mi az a lósz*rkomposzt, amin a populizmus tenyészik?

A II. világháború eseményeitől és a „nagy emberek” legendáitól kezdve a családi mítoszokig a történelemhamisítás mindenütt jelen van. Otto English újságíró a történelem kisebb-nagyobb hazugságait vizsgálja meg, hogy megmutassa, miként manipulálják ezek a jelenünket, és hogy sok minden, amit történelmi ténynek tekintünk, valójában fikció. A könyv fanyar humorral, közvetlen stílusban tárgyalja a történelmet és a történetmesélést. Nemcsak rámutat a hazugságokra, hanem feltárja azt is, miként formálódtak ezek a hiedelmek az idők során. A Hamisított történelem című kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki. Ez a befejező rész.