Európa most fizet az energiafüggőségért, ám lehet, hogy az orosz államfő később szintén megkapja érte a számlát. Az Európai Ügyészség 4000 üggyel foglalkozott első évében, de további eszközökre van szüksége az eredményes munkához. A hozzávetőleg 2-3,5 millió ukrán menekült befogadásával Lengyelország ismét multikulti lesz. Válogatás a világlapok írásaiból.
A német vezetők nemzedékek óta vallják, hogy erősíteni kell az integrációt és az EU többre képes, ha kevesebb hatalom marad a nemzeti kormányoknál. Ez vitatható, de ebből a szempontból a kül- és biztonságpolitika különösen kényes területnek számít. Magyarország és Lengyelország ellenállását pedig másképp is lehet kezelni - fejti ki véleményében a lap külpolitikai rovatvezetője.
Cukorkát kap, aki megérdemli, de szégyenlistára kerül és büntetést fizet, aki nem fejezi be a munkáját a tokiói kávézóban, ahová tódulnak az alkotók.
Rekordszintre nőtt a szén ára, és a bányatársaságok nyeresége, sőt a fűtőanyag globális fogyasztása is csúcsot dönthet. Az energiaínség hátrébb sorolja az éghajlatváltozási szempontokat.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen az újlipótvárosi Édesmindegyben.
Ha valakinek egészséges gyümölcsöt kínálnak, azzal többet lehet elérni, mint ha eltiltják őt a gyári készételektől. Ha legyet festenek a piszoárba, kevesebb fog mellé menni, mint ha figyelmeztető feliratokat helyeznek el.
A maguk módján a közintézmények is védekeznek a rezsidrágulás ellen, ám míg egy uszodát vagy múzeumot átmenetileg be lehet zárni, a kórházaknak, iskoláknak működniük kell. A kormány javaslata azonban – ahol tudnak, álljanak át fafűtésre – nem megoldás.
Egy állatgyógyszereket fejlesztő és árusító német cég magyarországi leányvállalatát vette meg.
A második világháborús jóvátételi követelés felemlegetése valójában belpolitikai kérdés, írja a német lap. A legnagyobb kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szénája nem áll jól egy évvel a választások előtt, a gazdaság legatyásodott, az ország elszigetelődött Európában.
Ma Magyarországon bármilyen, nemi szerepekről, arányokról szóló megszólalás indulatokat vált ki, konfliktusokat generál és hideg félelmet kelt. Mert ez a politikai cél és eszköz. Vélemény.
Bódi Attila első regényéből Sebestyén Aba rendezett megrendítő előadást, amelynek miniturnéja most ér Budapestre.
Két részben közöljük a Heim Péter befektetési szakértővel készített HVG-interjút. Heim az első részében a globális gáz- és olajpiac problémáiról beszélt, a megoldásban szerinte Iránt kulcsszereplőnek kellene tekinteni, mert nélküle nem lehet biztonságos Európa olaj- és gázellátása. Heim elmondta azt is, milyen energetikai üzletek kötik Iránhoz. A mai folytatásban egyebek közt arról van szó, miért nem szerepelt az elmúlt jó pár évben a hazai közéletben, milyen kapcsolatok fűzik a NER gazdasági potentátjaihoz és az orosz oligarchákhoz, milyen hatalmas üzletekben volt szerepe, miért nem szerették a Fideszben, és miért gondolja, hogy Orbán Viktor ugyanazt a gazdaságpolitikát vitte, mint anno Gyurcsány Ferenc, és Magyarország gazdaságát a katasztrófa szélére vezette.
Manfred Weberen, az Európai Néppárt elnökén számonkérik, hogy miért állt ki Berlusconiék mellett. Mi a célja a lengyel németellenes retorikának? Miért nem célravezető Trump fasisztázása? Válogatás a világlapok írásaiból.
Mi tartja hatalmon Orbán Viktort? Van-e ideológiája a rendszerének, és van-e víziója? Meddig szabad ölelkezni az oroszokkal? Vannak-e morális határok? A Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik kedvenc ideológusa volt a vendégünk videós podcastunkban, amelyben világképek csapnak össze, és kiderül, mekkora véleménykülönbségek vannak NER-en belül és azon kívül a világról, a politikáról, hatalmi praktikákról, a média szerepéről.
Érkeznek a rezsicsökkentés részleges kivezetése utáni első számlák. A hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
A lap szerzője szerint Orbán Viktor rendszere a leggyengébb láncszem, miközben a nyugati szövetség próbál megoldást találni a második világháború óta legnagyobb fegyveres válságra.
Pázmándi Tamás, az Energiatudományi Kutatóközpont Sugárvédelmi Laboratóriumának vezetője modellezte a hvg360-nak, hogy milyen következményekkel járna, ha megsérülne a zaporizzsjai erőmű. Pázmándi a folyamatosan rendelkezésre álló meteorológiai előrejelzésekből dolgozott, több időpontot is vizsgálva. Magyarországra nagyon kis eséllyel jutna el szennyezés, de mindez azon múlik, hogy az milyen magasra kerül fel a légkörbe, és milyen a légmozgás.
Az ukrán hatóságok által közzétett animáció szerint Magyarországot is jócskán elérte volna a radioaktív felhő, ha pont augusztus 15-én sérül meg a zaporizzsjai erőmű. Mekkora a veszély valójában? Min múlik, hogy merre terjed a szennyezés? Mi a különbség a csernobili és a zaporizzsjai erőmű között? Erről kérdeztük Pázmándi Tamást, az Energiatudományi Kutatóközpont Sugárvédelmi Laboratóriumának vezetőjét.
Magyarország az egymillió meteorológus országa is. A Duma Aktuál humoristáinak is megvan a véleménye az elmaradt augusztus 20-i tűzijátékról, ami miatt kirúgták az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetőit. KAP több példán keresztül illusztrálja, miért lehetett már előre tudni, hogy nem lesz eső. De felmerülnek más kérdések is. Mi legyen azzal, aki tévesen rendelt lélegeztetőgépeket Kínából? És azzal, aki nem tudja rendesen megcsinálni a menetrendet a MÁV-nál?
Kiesett az egyik moszkvai elitkórház ötödik emeleti ablakából és szörnyethalt Ravil Maganov, a legnagyobb orosz olajipari magáncég, a Lukoil igazgatótanácsi elnöke. Az orosz állami sajtó öngyilkosságról ír, ám ezt nem érdemes készpénznek venni, hiszen az év eleje óta már legalább nyolc olyan vezető orosz üzletember halt meg furcsa körülmények között, aki a gáz- illetve az olajiparban tevékenykedett.
