Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Kell-e félni az úgynevezett fáklyázástól, a kontrollált gázégetéstől, és mibe kerül egy szénhidrogén-lelőhely lezárása, illetve újraindítása? Miért akarja teljesen leállíttatni a fáklyázást 2030-ra az ENSZ és a Világbank?
A természetvédőket és olajipari szakembereket hetek óta aggasztja a hír, hogy Szentpétervártól északnyugatra, a finn határ közelében egy orosz földgázkitermelő platformon nagy mennyiségben égetik a felszínre kerülő szénhidrogént.
Számítások szerint a Portovajában naponta elfüstölt 4,34 millió tonna gáz révén 9 ezer tonna szén-dioxid jut a légkörbe.
Az efféle tevékenység korántsem szokatlan a kőolaj- és földgáz kitermelése során. Az olajjal együtt általában gáz is felszínre kerül, ám mivel utóbbiból vagy nincs annyi, hogy érdemes legyen piacra dobni, vagy a kút olyan távoli helyen található, hogy túl drága lenne a tároló vagy a csővezeték kiépítése, ezért meggyújtják és elégetik. A szakszóval fáklyázásnak nevezett műveletre sokszor biztonsági okokból is szükség van, mivel csak így tudják kezelni a nyersolaj kitermelése során bekövetkező nyomásváltozásokat.
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.