Miért égetik el az oroszok az eladhatatlan földgázt ahelyett, hogy elzárnák a kutakat?

5 perc

2022.09.28. 17:30

Kell-e félni az úgynevezett fáklyázástól, a kontrollált gázégetéstől, és mibe kerül egy szénhidrogén-lelőhely lezárása, illetve újraindítása? Miért akarja teljesen leállíttatni a fáklyázást 2030-ra az ENSZ és a Világbank?

A természetvédőket és olajipari szakembereket hetek óta aggasztja a hír, hogy Szentpétervártól északnyugatra, a finn határ közelében egy orosz földgázkitermelő platformon nagy mennyiségben égetik a felszínre kerülő szénhidrogént.

Számítások szerint a Portovajában naponta elfüstölt 4,34 millió tonna gáz révén 9 ezer tonna szén-dioxid jut a légkörbe.

Az efféle tevékenység korántsem szokatlan a kőolaj- és földgáz kitermelése során. Az olajjal együtt általában gáz is felszínre kerül, ám mivel utóbbiból vagy nincs annyi, hogy érdemes legyen piacra dobni, vagy a kút olyan távoli helyen található, hogy túl drága lenne a tároló vagy a csővezeték kiépítése, ezért meggyújtják és elégetik. A szakszóval fáklyázásnak nevezett műveletre sokszor biztonsági okokból is szükség van, mivel csak így tudják kezelni a nyersolaj kitermelése során bekövetkező nyomásváltozásokat.