Túl magasan a bukáshoz? – Megingathatatlan cégvezérek
Nincs Facebook Zuckerberg, vagy Tesla Musk nélkül – legalábbis ezt a képet erősíti, hogy a cégeket érintő idei botrányok nem ingatták meg az alapítók pozícióját, noha súlyos üzleti és bizalmi hibákért terheli őket a felelősség. Van az a szint, ahonnan már nem lehet bukni?
A profitmaximalizálásra törekvő vállalatoknál előfordul, hogy röpül a cégvezető, ha nem sikerül elérni a várt üzleti eredményeket. De arra is van példa, hogy az ügyeskedésen kapott főnököt bilincsben vezetik el és a törvény előtt kell felelnie. A cégvezetőknek tehát nemcsak jövedelmük, de felelősségük is óriási: ha hibáznak, buknak.
Vannak ugyanakkor olyan vállalatok, amelyek vezetői bármekkorát is vétenek, nem lehet őket félreállítani. Ezen cégek, illetve cégvezetők persze különböznek más vállalatoktól.
Megálmodták, végig is viszik
Tény, hogy vannak olyan tulajdonságai például a Facebook-vezér Mark Zuckerbergnek, vagy a számos érdekeltséggel rendelkező Elon Musk feltaláló-üzletembernek, amelyek miatt személyükben is megkerülhetetlenek, és így elmozdításuk is nehezen értelmezhető helyzetet eredményezne. Ami a vállalatokat, illetve a szolgáltatásokat illeti, minden esetben forradalmi alkotásról van szó, amely valamilyen téren megváltoztatja a világot és nem függetleníthető az alapítóktól.
A Zuckerberg által megálmodott Facebook az első közösségi portál, amely képes több milliárd embert egy platform alá integrálni úgy, hogy mindeközben a személyes, testre szabott megoldások is érvényesülnek benne, nem mellesleg könnyű elérést biztosít a hirdetők számára a fogyasztókhoz.
Elon Musk pedig elévülhetetlen érdemeket szerzett a villamos energia felhasználásának fejlesztésében és a mobilizációban, az űrkutatásban, futurisztikus elképzeléseivel bármikor képes nagy érdeklődést kiváltani. Cégei – a Tesla, a SpaceX, vagy a Hyperloop – technológiai fejlesztései és Musk extrém, nem ritkán meghökkentő tervei olykor évtizedekkel megelőzik korukat.
Hiába a hatalmas botrány, Zuckerberg marad
A Facebook értékét a cég által ismert és gondozott óriási adatmennyiség határozza meg, így érthető, ha a legtöbb visszaélés ezekre irányul. Adatszivárgásra sőt, súlyos visszaélésekre is volt példa, ám ezek Zuckerbergnek néhány kellemetlen napot okoztak csupán – legalábbis a nyilvánosság előtt.
A legutóbbi botrány idén tavaszra bontakozott ki, amikor a Facebook első emberének az amerikai szenátus előtt kellett felelnie a Cambridge Analytica-botránnyal kapcsolatban. Utóbbi cég volt az, ami a közösségi portálon keresztül 87 millió felhasználó adataihoz fért hozzá illegálisan, hogy ezeket aztán Donald Trump elnökválasztási kampányában használják fel.
A választás vélelmezett orosz manipulálása is részben a Facebookon keresztül történt. Nem meglepő tehát, hogy Zuckerberget két napon keresztül izzasztották, aki jobbára jóhiszeműséggel és naivitással magyarázta a társaság gondatlanságát. Elismerte ugyanakkor azt is, hogy ebben a tekintetben van felelőssége, és cége változtatni fog több protokollon is, az adatvédelmet elősegítendő.
Bár a társaság üzleti eredményei ezt követően is az elvárásoknak megfelelően alakultak, a felhasználók büntettek: az idei második negyedévre várt 1,49 milliárd júzer helyett húszmillióval kevesebb jött össze. A botrány tehát rendesen megtépázta a Facebook hírnevét, piaci pozícióját azonban aligha. Ráadásul az is valószínűsíthető, hogy Zuckerberg távozása lényegesen nagyobb károkat okozott volna cégének.
Megingathatatlan
Elon Musk ugyanakkor cégeitől függetlenül is intézmény, akinek vonzerejét az is adja, hogy – legalábbis a fejlesztési stádiumban – szemlátomást nem a lehetséges profit, hanem a közjóért való tettvágy foglalkoztatja. A hóbortos feltalálót, filantrópot és milliárdos üzletembert ötvöző személyiségét és érdekeltségeit nem igazán rázzák meg – olykor botrányos – Twitter-bejegyzései, még akkor sem, ha annak súlyos következményei vannak. Ezekből az idei évben sem volt hiány.
Musk augusztus 7-i bejegyzésében azt közölte, hogy privatizálja a jelenleg tőzsdén lévő Teslát. Ennek hatására a társaság részvényeinek értéke azonnal szárnyalni kezdett, de ez hamarosan zuhanásba fordult, amikor kiderült, hogy nincs meg a fedezet a tranzakcióhoz, a Tesla-vezér pedig közölte, hogy meggondolta magát.
A részvényesek polgári peres eljárást indítottak, arra hivatkozva, hogy Elon Musk félrevezette őket, és így tetemes anyagi veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. Az amerikai tőzsdefelügyelet később megállapította, hogy Musk valójában semmilyen potenciális pénzügyi partnerrel nem folytatott tárgyalásokat a privatizálás kapcsán, és tisztában volt egy ilyen tranzakció bizonytalanságával.
Az ügy megoldása az lett, hogy – tetemes bírság megfizetése mellett – Musk maradt a Tesla vezérigazgatója, de legalább három évre távozik az igazgatóság elnöki posztjáról. Formálisan tehát lett személyi következménye a twitteres kanyarnak, ám az is nyilvánvaló, hogy érdemi változások nem történtek.
Minél nagyobb a botrány, annál jobb a cégnek
Szintén nagy figyelmet váltott ki, amikor idén nyáron, a thaiföldi barlang-szerencsétlenség áldozatául esett diák focicsapat kimentéséhez ajánlotta fel segítségét. A SpaceX mérnökei néhány nap alatt elkészítettek egy búvárhajót, amelyet azonban a mentés vezetői nem tartottak alkalmasnak a mentésre.
Az ügy elmérgesedett, Musk dühében Twitter-üzenetben pedofilozta le a mentés vezetőjét, amiért később bocsánatot kért. Az üggyel foglalkozó sajtó Musk megnyilvánulását pr-tevékenységnek minősítette. A pozitívnak épp nem nevezhető akció hatására azonban ma már mindenki tud róla, hogy Muskék búvárhajót is fejlesztettek, ami később piaci eredményeket is hozhat.
|
Olykor sem a piacnak, sem pedig a hatóságoknak nincs kellő ereje, vagy szándéka arra, hogy cégek vezetésére, illetve stratégiájára közvetlen hatást gyakoroljanak. Arra azonban van mód, hogy a legtöbb kényes esetet kiküszöböljük, vagy védekezzünk ellenünk azzal, hogy partnereinkről, versenytársainkról rendelkezünk a nyilvános adatokkal és azt rendszerezni is képesek vagyunk. Léteznek ugyanis olyan online hozzáférhető rendszerek, szolgáltatások, amelyekben akár a Facebookhoz, vagy a Teslához hasonló gigacégekre, illetve azok cég- és tulajdonosi kapcsolódásaira is rátekinthetünk. A Bisnode, mint Európa egyik vezető cégminősítő és digitális üzleti információszolgáltató vállalata számos megoldást kínál erre szem előtt tartva azt az igényt, hogy a piacról szerzett pontos információk ismeretében kezelhetők az üzleti kockázatok, választhatók ki megfelelő partnerek, illetve ezek figyelembevételével lehet megteremteni cégünk pénzügyi stabilitását is. |
Az oldalon elhelyezett tartalom a Bisnode Magyarország Kft. közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
Nemek harca: előbb fizetnek a női cégvezetők?
Bár alapvetően maszkulin társadalomnak tartják a magyart, a Bisnode által készített felmérés adatai azonban mást mutatnak. Ha a környező országokat vesszük, akkor Itthon a legmagasabb a női cégvezetők aránya a teljes gazdasághoz képest. De olyan országokat is magunk mögött tudhatunk, mint Norvégia, Németország, Svájc vagy Ausztria. Éppen ezért merülhet fel egy elég kényes kérdés: vajon a női vagy férfi cégvezetők lesznek a megbízhatóbb partnerek? Melyik nem szerepel eredményesebben a gazdaságban?
Ha hatékony céget akar, ezzel mindenképpen foglalkozzon!
A Facebook adatbotránya óta mindenki tudja, mekkora jelentősége van a felhasználókról, üzleti partnerekről, potenciális ügyfelekről gyűjtött információknak. A cégek jelentős többsége ezt mára már felismerte, ám hatalmas kihívást jelent a beömlő adatok kezelése, elemzése, hatékony felhasználása.
Csökkenő cégszámot hoz a gazdasági növekedés
A magyar gazdaságba is meghozta a piactisztulást a fellendülés: az idei első félévben bő tízezerrel kevesebb vállalkozás működött, mint egy évvel korábban – derül ki a Bisnode első félévet elemző tanulmányából. A leglátványosabb a konszolidáció a kereskedelemben, míg az építőiparban stagnálás tapasztalható.
Most kell igazán körültekintően üzleti partnert választani
Hetedével kevesebb nemfizetési eljárást kezdeményeztek 2017-ben Magyarországon, és csökkent a felszámolások és a kényszertörlések száma is. Ez mind nagyszerű hír, ám a cégeknek most kell igazán odafigyelniük a partnereikre, mert a pozitív eredmények ellenére a fizetési morál nem változott.
