Vodafone
Vodafone

Az egyik leggyakrabban használt adatvédelmi módszerünk a PIN kód mellett (vagy helyett) használt ujjlenyomat-olvasó, mely ma már a legtöbb telefon elengedhetetlen tartozéka. De kik és mikor használták először az ujjlenyomatot mint azonosító eszközt? És hogyan jutottunk el a daktiloszkópia tudományától - és annak ókori gyökereitől - a mai ujjlenyomat-olvasókig?

A daktiloszkópia az emberi bőrfelületek vizsgálatának tudománya, melynek célja a személyek beazonosítása a bőrfelületek különböző rajzolatai alapján. Már az ókorból vannak bizonyítékaink arról a felismerésről, miszerint minden egyes ember egyedi, megismételhetetlen és állandó rajzolattal rendelkezik az ujjbegyén, tenyerén és a talpán. Külön érdekességük, hogy sohasem változnak az emberélet során, és a bőrfelület nagyobb sérülése után az új, regenerálódott bőr is újra az eredeti mintázatot veszi fel.

Az ujjlenyomatok egyediségét már a babilóniaiak is ismerték. Agyagtábláikra írt szerződéseiken használták a felek azonosítására, valamint a dokumentumok hitelesítésére. Hammurapi uralkodása idejéből pedig már arról is van adat, hogy a letartóztatott személyektől ujjlenyomatmintát vettek.

 Első, lejegyzett nyoma az ősi kínai kultúrában lelhető fel: egy, az időszámításunk előtti 3. századból fennmaradt, különböző bűnügyek felderítésének módjaival foglakozó dokumentum már részletes leírást tartalmaz arról, hogy hogyan lehet az ujjlenyomatot bizonyítékként felhasználni egy-egy kétes ügy megoldásakor.

Az iratok, levelek hitelesítésének gyakori módja volt továbbá az is, hogy azokat olyan anyagpecséttel zárták le, amelynek egyik felét a szerző ujjának lenyomatával, másik felét pedig nevükkel, aláírásukkal látták el. A sértetlen pecsét és az egymáshoz passzoló név és ujjlenyomat biztosította a levél címzettjét a dokumentum valódiságáról.

Ősi kínai agyagpecsét két oldala

A kínai kereskedők bevált hitelesítési módszere aztán a keletre irányuló kereskedelemmel meghonosodott Japánban is (ezt bizonyítja egy időszámításunk után 702-ben született, családjoggal kapcsolatos rendelkezés szövege is, miszerint “ha a férj nem tud írni, helyette egy másik, írástudó férfi is megírhatja a szükséges dokumentumot, amelyet viszont el kell látni a férj nevével, kézjegyével, valamint mutató ujjának lenyomatával”), majd nyugat felé vette az irányt. Indiában is hamar megvette a lábát, és vált hosszú ideig - a nagyarányú írástudatlanság következtében - a személyazonosítás bevett gyakorlatává.

Aláírás helyett használt ujjlenyomatok egy indiai jogi dokumentumon

Noha Európában a 17. század során megszülettek az első tudományos leírások az emberi ujjlenyomatok különleges tulajdonságairól, gyakorlati hasznuk valódi felismerése csak jóval később, a 19. században történt meg két brit jóvoltából, akik a Japánban és Indiában szerzett tapasztalataikból merítve hívták fel a figyelmet először annak lehetséges felhasználási módjaira az európai személyazonosításban.

Ennek hatására egyre több és több, kriminalisztikai szempontból megközelített kutatás látott napvilágot, bizonyítva, hogy az ujjlenyomatok valóban egyediek és nem változnak meg az emberélet során, így megalapozva a biometrikus személyazonosítás e fajtájának a mai napig elfogadott hitelességét és létjogosultságát. Indiában, a 20. század derekán jött létre az első ujjlenyomat-nyilvántartó szervezet, melynek példáját pár éven belül Anglia és az Egyesült Államok is követte. A bűnügyi nyilvántartások mellett hamarosan a biztonságtechnika is felismerte a biometriai azonosításban rejlő lehetőségeket.

A 20. század utolsó évtizedeiben láttak napvilágot az első elektronikus ujjlenyomat-leolvasók, realizálva a biometrikus személyazonosítás addig csak filmekben látott módszereit. Noha ez a technika először csak a katonai szervezetek, bankok, illetve szigorú biztonsági előírások szerint működő intézmények privilégiuma volt, a technika fejlődésével és az előállítás költségeinek folyamatos csökkenésével ma már bárki számára elérhetővé váltak az ujjlenyomat-olvasók különböző típusai. Ezek főleg a magáncélú terület-, vagyon- és adatvédelemben vannak segítségünkre. A számítástechnikában a hordozható ujjlenyomat-szkennerek megjelenése után - melyeknek célja a számítógépeken tárolt adatok védelme volt -, 1998-ban napvilágot látott az első, beépített ujjlenyomat-leolvasóval rendelkező számítógép is.

Az első ujjlenyomatszenzorral ellátott mobiltelefon ugyan már 2011-ben piacra került, hódító útjára csak 2013-tól indult és vált személyes adataink védelmének egyik legkézenfekvőbb és biztosabb eszközévé.

©

Ujjlenyomatszenzor a hátlapon a nagyobb kényelemért és a tökéletes biztonságért

2016 nyarán a Vodafone négy új, sajátmárkás okostelefonja mutatkozott be, köztük a kiemelkedő tudású Smart Ultra 7 és a „nagyvad” Smart Platinum 7. Ezzel a hazai piacon egyedülálló módon a Vodafone kínálatában is megjelentek a sajátmárkás csúcskategóriás készülékek, így a paletta – a belépő szinttől kezdve a felsőközép kategórián át a legnagyobb tudású okostelefonokig – immár minden igényt kielégít. A Smart Platinum 7, a Vodafone első sajátmárkás high-end készüléke, ami alumínium keretes, lekerekített Gorilla Glass 2.5D kijelzővel rendelkezik, és mindössze 6,9 mm vastag. Az Android Marshmallow 6.0.1 operációs rendszerrel érkező készülék beépített memóriája 32 GB-os, SD kártyával akár 128 GB-ig bővíthető. A telefon beépített ujjlenyomat-olvasóval is rendelkezik, mely a hátoldali kamera alatt helyezkedik el, diszkréten beleolvadva a hátlapba. A kézre álló, kényelmesen használható szenzornak köszönhetően a telefon maximális adatvédelmet kínál, nyolcmagos processzora (3 GB RAM) pedig lenyűgöző gyorsaságot biztosít.



Az oldalon elhelyezett tartalom a Vodafone Magyarország Zrt. közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Volt, hogy évekig keresték a rubinkincset a budakeszi Gyűrűk urai

Volt, hogy évekig keresték a rubinkincset a budakeszi Gyűrűk urai

Miért távozott a PDSZ a Ligából?

Miért távozott a PDSZ a Ligából?

Adventi irodalmi naptár - december 9.

Adventi irodalmi naptár - december 9.

Olyan a Ferrari 2019-es naptára, hogy autóillata és motorhangja van

Olyan a Ferrari 2019-es naptára, hogy autóillata és motorhangja van

Fájhat Orbán feje: a kormánypárti sajtó tapos a lelkébe

Fájhat Orbán feje: a kormánypárti sajtó tapos a lelkébe