Mindnyájan ismerünk olyan zárkózottan, izoláltan élő embereket, akiknek úgy tűnik, sokkal jobb egyedül, ráadásul párkapcsolat nélkül. Mi lehet annak a hátterében, hogy így élnek? Vajon jól érzik magukat a bőrükben? Kell-e nekik segítenünk?
A helyzet szerencsére nem ennyire vészes, de főképp a fejlett országokban már majdnem tudományos neve is van a jelenségnek: grey divorce revolution, azaz válási forradalom ősz fejjel.
Figyeljünk oda a csecsemőkre és a kisgyermekekre, nem csak a sajátunkra.
Az ünnepi időszak sok családban szeretet és békesség helyett a konfliktusok kipattanásának színtere, de a családjuk által (egykor) bántalmazottak különösen nehéz helyzetben vannak. Mit tehetnek önmagukért, és hogyan lehet segíteni? Kérdéseinkre Szirtes Lili tanácsadó szakpszichológus, A bántalmazó árnyékában című, nemrég megjelent könyv szerzője válaszolt.
A barátkozás folyamatát hosszú évek során tanuljuk meg. Sikereink, kudarcaink segítenek ahhoz, hogy barátokat találjunk és megtartsuk a barátságot.
Bár azt hihettük, hogy a világjárvány megtanított jelen lenni, és időt kaptunk a befelé fordulásra és erőforrásaink felfedezésére, a rohanó hétköznapok hamar visszatértek, sőt, egyre több esemény okozhat stresszt az életünkben. Idén karácsonykor kiadónk pszichológiai újdonságai segítenek békésen szemlélődni és megtalálni helyünket a forgatagban.
Miért akartam, akarok gyereket? Van, aki úgy felelne, mindig is tudta, hogy lesz gyereke. Mások talán furcsának találják a kérdést, és sosem gondolkodtak el rajta. Hiszen az elvárt és jellemző viselkedésekre ritkán kell magyarázatot adnunk. Pedig a szülők és a gyerek szempontjából is fontos, hogy valójában kiről is szól a vállalás.
Amíg a mozaikcsalád biztonságot nyújtó egésszé alakul, érdemes néhány nehézséggel járó fordulópontot szem előtt tartani. Ezek közül kiemelkednek a párkapcsolat történései.
Szükségleteink piramisának csúcsán az önkiteljesítés, önkifejezés, önmagvalósítás áll. Korunk egyik legnagyobb adománya, hogy manapság mind több időnk jut erre. Az amerikai filmekben mindez egyszerűnek tűnik, de jó, ha tudjuk, hogy a folyamat tele van buktatókkal – erről szól és ehhez nyújt segítséget a legújabb HVG Extra Pszichológia magazin.
Az önmegvalósítás – főleg az amerikai játékfilmekben – egyszerű receptnek tűnik: tehetség plusz rengeteg idő és munka, és az áldozathozatal sikert fial. Tévúton járunk azonban, ha nem vesszük figyelembe a jelenség komplexitását, illetve legbelső énünk szükségleteit.
Régóta tudjuk, hogy egy traumatikus esemény emléke, lelki öröksége generációkon keresztül továbbadódik, akkor is, ha a leszármazottak elől elhallgatták, eltitkolták a történteket. Már megtanultuk, hogy mi az a transzgenerációs trauma, de vajon mi a transzgenerációs atmoszféra?
Legmélyebb vágyaink kulcsszerepet játszanak lényeges álmaink megtalálásában. A sokat ábrándozókra jellemző, hogy nem hoznak meg szükséges döntéseket, vagy ha mégis, nem cselekednek elég hatékonyan. Így álmaik mindörökre vágyak maradnak.
Megosztó figyelem kíséri Magyarországon is a családállítást, ráadásul tévhitek, félreértések is övezik a módszert. Semmiképpen sem szabad csodaszernek tekinteni, de megfelelő hozzáállással, szakavatott vezetővel sokat adhat az önismeret mellett elkötelezett egyénnek.
Pláne ha sérelmeket élünk át, akár csak szemtanúként.
Tomás Navarro spanyol pszichológus a kincugimesterek filozófiáját használva arra tanít, miként küzdhetjük le a nehézségeket, és gyógyíthatjuk be lelki sebeinket.
A briteknél komoly veszély a közösségi hálók hamis világa, ezt ráadásul tetézi az internetes zaklatás.
Szüleinktől kapjuk a modelljeinket, a felmenőinkkel láthatatlan szálak kötnek össze. A legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban annak eredtünk a nyomába, mennyire determinálja testünket, lelkünket családi és egyéni múltunk, élettörténetünk.
Hogyan lehet hasonló sorsunk, mint a szüleinknek, még akkor is, ha mindent megteszünk, hogy elkerüljük? Van-e ebből menekvés, és ha igen, hogyan?
Ne féljen a konfliktustól a szülő, mert az normális, az viszont nem, ha a kamasz gyereke túl hosszan beleragad valamilyen extremitásba – hívja fel a figyelmet Szél Dávid tanácsadó szakpszichológus. A Tabuk és dilemmák a kamaszok nevelésében című, most megjelenő kötet szerzőjével arról is beszélgettünk, hogyan lehet a szülő „érzelmileg elérhető” a stresszes hétköznapokban, miért nehezebb nem beszélni a szexről, mint beszélni róla, illetve mikor és miért káros a pornó.
Hogyan őrizzük meg a lelki egészségünket ebben a változó világban? És egyáltalán milyen változásokra számíthatunk a jövőben? Ezt járta körül a legutóbbi HVG Pszichológia Extra Szalonban Kapitány-Fövény Máté pszichológus a Holnap című kötet szerkesztője és a könyv néhány szerzője.
Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Extra Pszichológia közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
